Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-18 / 47. szám
2. oldal. 1911. november 18 Evangélikus Lap. 47. sz. sének ügyét, amelyet különben gyökeresen a zsinat lesz hivatva rendezni, ahová ezt az ügyet az egyetemes gyűlés egy másik határozata is utalta. Ezen sorok írója azzal is érvelt, hogy azért is kell lelkészeink anyagi helyzetének az állami segélytől való függetlenítését egy külön alap létesítése által lehetővé tenni, mert a kor iránya az államnak az egyháztól való elválasztását sürgeti, attól lehet tehát tartani, hogy a jövőben nem fogunk állami segélyre számíthatni. Ezen érvelés helyessége általánosan elismertetett. A második ügy a zsinat tartásának ügye, egy nagy lépéssel haladt előre azzal, hogy e sorok írójának indítványát, hogy a zsinat 1913- ban tartassák meg, a zsinati bizottság elfogadta és ennek elfogadását az egy. gyűlésen javaslatba hozta. Az egyetemes gyűlésen egy hajszálon függött, hogy a püspökök és más vezéremberek törekvése a zsinat tartását elodázni sikerült, és erős argumentumok kellettek ahhoz, hogy az indítvány mégis keresztül ment, és így az áldást- hozó munkához, melyet a zsinattól várunk, a belátható jövőben hozzáfoghatunk. Nem okozott nehézséget és vita nélkül egyhangúlag elfogadtatott a pénzügyi bizottság azon fontos indítványa, hogy a theolog. akadémiai tanárok fizetésének javítására a közalapból 37.000 korona kiutalványoztatott. Habár ez a kiutalványozás csak drágasági pótlékul és csak a jövő évre történt meg, a tanárok nyugodtak lehetnek, hogy ez a dotáció állandó lesz, mert ilyen dolgokat visszacsinálni nem lehet. A modern nő* A nők mozgalma mindinkább komolyabb színt ölt. Túlzások még lesznek, amíg tényleges vagy vélt jogaikat kivívják, de ami törekvésükben jó, az győzni fog előbb vagy utóbb, ami pedig nem életrevaló, az úgy is eltűnik magától. Ä mi nőmozgalmunk még nem jutott el minden téren a komoly számbavehetőségig, annál inkább a német nőmozgalom. Persze harcok ott is vannak, csakhogy az ott eszmék harca, amelynek az ügy csak hasznát látja. Bemutatjuk azt a nagy harcot amely nemrégiben folyt le Prof. Max v. Gruber és néhány u. n. feminista hölgy között. Gruber tanár a müncheni „Verband zur Hebung hauswirtschaftlicher Frauenbildung“ közgyűlésén előadást tartott: „Mädchenerziehung und Rassenhygiene“ címen. Á nőknek szánt emez előadásában határozottan körvonalazta álláspontját a nőmozgalommal szemben: a nőket a családi tűzhely melegóAz egyetemes gyűlés* {Második nap) Másfélórát vett igénybe a bizottságok választása ; éppen féltizenkettő volt, amikor a tanácskozásra áttérhettünk. Kétségtelenül sok a bizottságunk és az egyes bizottságok tagjainak száma tűi nagy. A két theologiai akadémiai bizottság teendőit egy ilyen bizottság is elvégezhetné, annál inkább, mert a két bizottságnak az egyetemes gyűlés által választott tagjai különben is azonosak. A bizottságba küldhetné a pozsonyi egyház és az akadémiák egy-egy tagot, a gyűlés által választott 17 tag pedig bátran a fele részére lenne redukálható. A lelkészvizsgáló bizottságnak 40 tagja van és azoknak a fele laikus, akiknek fogalmuk sincs a theologiai tudományokról és így éppenséggel nincs értelme annak, hogy azok a lelkészvizsgálatokon részt vegyenek. A jogi- és pénzügyi-bizottság egyesíthető lenne, úgyis rendszerint együttes üléseket is tart. Az egyiknek van az egyetemes felügyelő- és 8 kerületi elnökön kívül 17, a másiknak 16 tagja, elég volna mind a kettőnek együtt 16 tag, ami a hivatalbóli tagokkal együtt úgyis 25 tagot tesz ki. Az egyetemes tanügyi bizottságnak a kerületi elnökségeken kívül 23, tehát összesen 31 tagja van, több, mint amennyi szükséges. Megválasztattak : A tisztikar kivétel nélkül újra be lett választva hat esztendőre A bizottságokba történt választásoknál csak a változásokat jegyezzük. Ezek a következők: Megválasztattak : hez szeretné visszaküldeni s csupán ott tartani. A faji hygiene szempontjából a leánynevelés célját ebben a két szóban látja: hitves és családanya. Éppen azért nem helyesli a nőmozgalomnak azt az irányát, amely minden nőt kenyérkereső pályára akarván nevelni, követeli a nők teljes gazdasági szociális és politikai függetlenségét és a férfivel való teljes egyenrangúsitását, mely Gruber szerint a családi élet felbontására és teljes terméketlenségére vezet. Hatalmas támogatóra talált ez az irány a kapitalizmusban, melynek nem lévén elegendő olcsó munkaereje, a nyereség után való mohó vágyában, „kész levágni a tehenet is, amelynek teje táplálja.“ Küzdelemre szólítja a higgadt és okos nőket, ezek közreműködése határt vethet a feminizmus testi és lelki romlásának. A társadalmi viszonyok kényszerűsége előtt azonban ő is meghajol s szívesen megnyit a nők előtt némely kenyérkereső pályát. Annak idejében Gruber maga is közremunkálkodott abban, hogy
