Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-18 / 47. szám
1911. november 18. Evangélikus Lap. 47. sz 3. oldal A protest közös bizottságba: Zsilinszky helyébe Csipkay Károly, Zelenka helyébe Geduly, Fabiny helyébe Veress József, Veress mint póttag helyébe Sárkány Béla; a pozsonyi theoi. nagybizottságba: Zelenka helyébe Geduly, Fabiny helyébe Raffay; az egyetemes theoi. bizottságba: Zelenka helyébe Geduly, Zsilinszky helyébe Zsigmondy, Fabiny helyébe Raffay, Poszvek helyébe Bognár Endre; a lelkészvizsgáló bizottságba: Zsilinszky helyébe Osztroluczky Miklós, Fabiny helyébe dr. Wagner Géza, Gyürky helyébe Frantz Vilmos, Zeman helyébe Szlabej Mátyás; az alkotmány és jogügyi bizottságba: Szontágh Pál helyébe Medveczky, Fabiny .helyébe dr. Wagner Géza, Zsigmondy helyébe Haviar. Geduly helyébe Kor- bély, Raffay helyébe Bakay Péter, Kaczián helyébe Doleschall Lajos; a pénzügyi bizottságba: Kaczián helyébe Sztehlo Gerő ; az adóalapi bizottságba: Pröhle helyébe Ivánka István, Kaczián helyébe Wagner Gusztáv, Zelenka helyébe Kübecker Albert; a tanügyi bizottságba: Szeberényi Zs L. helyébe Blatinszky Pál, Bognár Endre helyébe Sass István, Kaczián helyébe Vitalis Gyula, dr. Petz Gedeon helyébe Hittrich Ödön; a Luther-Otthon bizottságba: Kovács Sándor helyébe Rátz László, Bókay Árpád helyébe Scholtz Gyula, Petz Vilmos helyébe dr. Szalay Sándor, báró Láng Lajos helyébe Kaczián János; az egyetemes törvényszékbe: Török József helyébe Sárkány Béla, jegyzőül dr Zelenka Lajos helyébe dr. Mészáros Gyula; a Hunfalvy alapot kezelő bizottságba: Elnökökül: Scholtz és Zsigmondy, tagokul: Kéler Zoltán, dr. Szántó Gyula. Raffay Sándor, Góbi Imre és dr. Wagner Géza. Ezután a gyűlés áttérvén a napirendre, elfogadta a bányakerület indítványát, miszerint felterjesztés intézendő a vallásügyminiszterhez, hogy a vallási békét veszélyeztető Mária-kongregációk az állami középiskolákból eltávolíttassanak. Felterjesztést intéz az egyetemes gyűlés a miniszterhez aziránt is, hogy evangélikus katonák katholikus isteni tiszteletre ne vezéreltessenek Nagy megütközést keltett az egyetemes gyűlésen a vallásügyi kormánynak az az eljárása, hogy Klein Mihály árvanagyfalusi evang. tanító korpótlék ügyében, melyben az egyházi törvényszékek Klein Mihályt azon az alapon, hogy korpótlék igényéről a hiványban lemondott, illetve abba, hogy az a magasabb 1840 koronát kitevő fizetésébe beszámittassék, beleegyezett, még az 1907. évi XXVII. t.-c. hatálybalépte előtt Ítéletiig jogérvényesen elutasította, az egyházi Ítéletek félretételével a korpótlékigényt megállapította. Miután a hiványkérdések az Ő felsége által szentesített E. A. szerint az egyházi törvényszék hatásköréhez tartoznak, az egyetemes gyűlés az evang egyház jogai és alkotmánya ellen vétő sérelmet lát a miniszter eljárásában és felterjesztés útján keres orvoslást. A Dómján Elek tiszakerületi egyházi jegyző megválasztása ellen beadott felebbezés elutasittatott. Nagy vitára szolgáltatott okot az a felebbezés, mely a dunaegyházi egyház részéről a bányakerület azon határozata ellen adatott be amiatt, mert a Duna- egyházán lakó, Apostagon bírt földjeik után azonban itt is egyházi adót fizető evang. híveknek az apostagi egyházközségi közgyűlésen az egyháztagsággal járó Ausztriában, jóval előbb mint Németországban, az orvosi pálya a nők előtt is megnyittassék, de oktalan dolognak tartja, ha a szükségből szabály le3z. A nők szenvedélyes törekvése a gazdasági önállóság, a kereseti és hivatali pályák felé a faji higiéné szempontjából azért olyan káros, mert a nőnek fizikai és pszichikai ereje — egyes ritka esetek kivételével — nem elég arra, hogy a hivatal beli munka mellett még az anyaság terhét is viselje. Különösen áll ez a szellemileg jobban elfoglalt nőkre, így azután mihamar bekövetkezik a fizikai és pszichikai összeütközés a feladatok és kötelességek között. Ezt bizonyítják a statisztika rideg számai a lipcsei községi betegpénztár betegségi és halálozási viszonyairól, ahol azt olvassuk, hogy a hivatali, irodai és üzleti személyzet lebetegedésének csekély száma és ugyanakkor ugyanezen kategóriák korai és hibás szüléseinek jelentékenyXagysága mesterséges beavatkozásra vezethető vissza. Azáltal, hogy a nők gazdasági téren a férfiakkal versenyeznek s olyan állásokat foglalnak cl, melyeket azelőtt a férfiak töltöttek be, mindjobban megnehezítik nekik a házasságot és családalapítást. Az u. n. szabad szerelem gyümölcstelensóge vagy pedig a korlátozott termékenység elharapódzása veszedelmes, mert a népesedés szünetelése, de még a csökkenése is egy a hanyatlással. Annyi bizonyos, hogy a hatalomrajutás és gazdagság, a magasabb civilizáció, a fényűzés, az élvezetek, sőt az erősebb szellemi munka is káros befolyással van a családok élettartamára. Például hozza fel azt történelmileg bebizonyított tényt, hogy a kiváló jelességű családok nagy számuk mellett is nemsokára, gyakran már a második vagy harmadik nemzedékkel, mikor a legmagasabbra emelkedtek — kihaltak. Ezzol szemben némi vigasztalásul szolgálhat az, hogy a női ágak jelentékenyen hosszabb életűek voltak, mint a férfi ágak. Századokon át igen nagy értékeket szolgáltatott át a nő, mig a férfi a kultúra hagyományos értékének alkotása közben gyorsan
