Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-11 / 46. szám

I. évfolyam. 46. szám. Budapest, 1911. november 11. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Buda­pest, II., Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. SZTEHLO KORNÉL Fömunkatársak: Dr MASZNYIK ENDRE, KOVÁCS SÁNDOR, HORNYÁNSZKY ALADÁR AZ ELŐFIZETÉS ÁRA : Egész évre 14 K, fél­évre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA: Kéthasábos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor., féloldal 14 korona, negyedoldal 7 korona. Kisebb hirdetések (pályázatok) petit belükkel minden szóért 4 lillér. Többszörös hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom: Az egyetemes gyűlés. — Sass János: Hit — Vallásosság. — A Luther Otthon bizottság jelentése az egyetemes gyűléshez. — Hornyánszky Aladár: Az új Thcológiai Tanügyi Rendszer. — Szigma: Tanítóink fegyelmi ügyei. — Sztehlo Kornél: Megadóztatható-e egyházi adóval a közkereseti társaság? — Irodalom. — Hirek. — Pályázatok. — Hirdetések. Az egyetemes gyűlés. Első nap. Rendkívüli nagy érdeklődés mellett nyílt meg az evangélikusok ez idei egyetemes közgyűlése. Már a november 7-én este 6 órakor a deáktéri díszteremben Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő és Baltik Frigyes püspök elnöklete alatt megtartott előértekez- letre megjelent tagok nagy száma, mely a 8-ára egybe­hívott egyetemes lelkészi értekezletre az ország minden vidékéről nagy számban megjelent lelkészek részvétele által megszaporodott, elárulta, hogy egy nagyszabású egyetemes gyűlésnek nézünk elébe. Már az előértekez- leten szóba került a gyűlésnek irányt és jelleget adó, a lapunkban hetek óta előkészített nagy kérdés, az evan gélikus lelkészek anyagi helyzetének kérdése. Zsigmondy Jenő egyetemes főjegyző ösmertette azon fontosabb tárgyakat, amelyekkel az e közgyűlés foglalkozni fog, többi között a felemelt államsegély hováforditásának kérdését, ösmerteti a pénzügyi bizott­ság javaslatát, amely szerint a 144.500 koronával ki­utalt segély a vallásügyiminiszter rendelete szerint a a közigazgatási célok, a nyugdíjintézet és az adóalap között volna megosztandó. Tudvalévő, hogy a lelkészek közül sokan azt kérelmezték, hogy ezen államsegélytöbblet a lelké­szek fizetésének feljavítására fordíttassék. Errevaló tekin­tettel Sztehlo Kornél azt indítványozta, hogy miután a lelkészek november 8-án délután tartják meg értekezle­tüket, amelyen azon módok és eszközök felett gon­doskodni fognak, melyek anyagi létük biztosítására szükségesek, az egyetemes gyűlés várja be a lelkészek kívánságainak előterjesztését, és csak azután határozzon az államsegély mikénti f^'osztása iránt. Sztehlo indít­ványát pártolták Veress József és Krupetz István. Veressnek a lelkészi kar érdekében elmondott gyújtó beszéde a jelenlevőkre nagy hatással volt. Zsigmondy jelentést tett még a segédlelkészi congruáról és az ópazuai végrehajtási ügyről, de mi­után ezen tárgyakról a közgyűlési tudósításban úgyis szó lesz, ezek megismertetését e helyütt mellőzzük. November hó 8-án reggel 9 órakor a pesti evang. templomban tartott rendes isteni tisztelettel kezdődött a közgyűlés. A templomban az ünnepi beszédet a lelkészi értekezlet megbízásából Veress József békésmegyei fő­esperes tartotta Az isteni tisztelet után a Deáktéri díszterembe vonultak az egyetemes gyűlés tagjai. Báró Prónay Dezső a gyűlést megnyitván, a következő nagyszabású beszé­det mondotta el: Az emberiség története nem egyéb, mint folytonos átalakulásoknak láncolata. Ezek az átalakulások némely­kor az anyagi világban, a közgazdasági életben nyilvá­nulnak, ott éreztetik hatásukat a maguk egészében és az emberi élet kettős mivoltánál fogva az öntudat egységének révén még az erkölcsi életre is visszahatnak Viszont vannak korszakok, amikor erkölcsi tényezők alakítják át az emberiségnek anyagi életét és az emberi társadalmat anyagi vonatkozásaiban is, nemcsak befo­lyásolják, de gyökeresen átalakítják. Tudjuk igen jól, hogy a hatalmas antik görög római közművelődés és az egész közgazdasági életnek alapja a rabszolgaság intéz­ményén nyugodott és a görög-római világ társadalmi életét ez intézmény nélkül el sem tudnók képzelni. S ime a keresztyénség a rabszolgaságnak, mint intézmény­nek megszüntetésére tört. Tehát az erkölcsi elv diadal­maskodott az anyagiak ellen. Napjainkban a közgazda- sági élet alakul át oly nagy mértékben, hogy ez min­den társadalmi intézmény körében érezteti hatását még az egyház terén is, mint külső társadalmi intézmények körén. E hatás sok tekintetben aggodalmas. De miként átalakította a társadalmat a keresztyénség elterjedése, egy másik hatalmas átalakító folyamat indult meg a reformációval. A reformáció az őskeresztyénségre való

Next

/
Thumbnails
Contents