Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-24 / 26. szám
1911. junius 24. Evangélikus Lap. 26 sz. 9. oldal hitoktatásnak a püspöki kar által kiadott s a vallás- és közoktatásügyi miniszter által elfogadott tervében a Mária-társulatok alakítása csak mint óhaj van kifejezve, melynek foganatosítására a miniszteri jóváhagyás természetszerűleg ki nem terjeszthető, annál kevésbbó, mert egyéb a Rendtartásban jelzett egyesületek sem létesíthetők előzetes felsőbb jóváhagyás nélkül; minthogy pedig tudtunkkal sem általában a kongregációk, sem a most itt alakított kongregáció alapszabályait a felsőbb tanhatóság meg nem erősítette 8 püspöki rendolet a megerősítést nem pótolhatja : ennélfogva indítványozzuk, hogy a V. K. M. 1887. évi 751. sz. rendelete értelmében a Mária*tár- sulat megalakításának ténye a társulat alapszabályaival együtt legalább utólag terjesztessék fel megerősítés végett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz. Zombor, 1910 november hó 24 én. . A eombori áll. főgimnázium nemkatholikus tanárai. Más vallású felekezeti iskola fentartásí költségeihez való hozzájárulás. Az 1868 évi 38. t. ez. 45. §-a túdvalóvőleg azt rendeli, hogy ha a mi híveink evangélikus iskolát nem tartanak fenn és gyermekeik oktatásáról más úton nem gondoskodnak és a község azért, mert az evangélikus gyermekek száma a 30-at el nem éri, községi iskolát fel nem állít, az evangélikus szülők gyermekeiket a községben lévő más vallású felekezeti iskolába kötelesek küldeni és ennek költségeihez ugyanazon módon és arányban tartoznak hozzájárulni mint azon hitfelekezet tagjai, mely az iskolát fentartja. A törvény ezen rendelkezése, különösen oly esetekben, araikor valamely katholikus iskola át alakítása vagy újra felépítése körül nagyobb költség merült fel, igen érzékenyen sújtotta azon evang. szülőket, akik gyermeküket véletlenül az építkezés évében járatták a r. katholikus iskolába és emiatt gyűléseinkhez is fordultak panasszal. Egyetemes gyűlésünk ezen panaszokkal szemben a törvényre utalt és a múlt évi e. gy. 34 pontja szerint külön püspöki körlevél útján figyelmeztette az érdekelteket a törvény rendelkezéseire. Az Egyházi Közlöny f. ó. 23. számában azonban a magyar királyi közigazgatási bíróságnak egy múlt évi február 15-ón hozott Ítéletét közli, amely az ily hozzájárulási kötelezettséget cqak a folyó rendes kiadásokra szorítja, nagyobb befektetéshez való hozzájárulás alól azonban a más vallású szülőket felmenti. A szerintünk igen helyes ítélet szövege a következő: 3965/1909. K. szám. — Ő felsége a király nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság a szerednyei róm. kath. hitfelekezeti leányiskola (zárda épületének befedésével felmerült 4050 korona költségből fedezetlen összeghez az iskolába járó izraelita vallású gyermekek szülőinek hozzájárulása iránt folyamatba tett ügyben Ungvármegye közigazgatási bizottságának 1908. évi április hó 10 én 606. szám alatt hozott határozata ellen Groszmann Áron és társai által bejelentett, valamint Sternhell Éliás és társai által beadott s a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett felobbezóst, mint tárgyánál fogva bírósági panaszt, 1910. évi február hó 15. napján tartott nyilvános ülésében az 1896. évi XXVI. t. c. 50 §-a alapján a tárgyalás alá vevén, következőleg Ítélt. A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad és a szóban forgp iskolába járó izraelita vallású gyermekek szülőit a kérdés tárgyát tevő költség viseléséhez való hozzájárulás kötelezettsége alól felmenti. Indokok : A hitfelekezeti iskolába járó más vallású gyermekek szülőinek az iskola költségeinek való hozzájárulás iránt az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk 45. §-ában megállapított kötelezettsége az iskola időleges használata fejében fennálló időleges kötelezettség. Ebből következik hogy e kötelezettség csakis ama költségekre terjed ki, melyek az iskola évi rendes fentartásával járnak. Ellenben a törvény idézett szakasza rendelkezésének alapgondolatával ellenkezik, hogy a más vallású gyermekek szülői hozzájáruljanak az évi rendes fentartási költségek keretén kívül eső befektetések költségeihez, ha azok nem osztatnak fel a megfelelő számú évekre, amelyekre a befektetés kihat; vagyis, hogy a szülők csupán azért, mert a rendkívüli költség az Ő gyermekük iskolába járása idejében merült fel, a más vallású hitfelekezeti iskolának olyan költségét is viseljék, moly nem kizárólag az illető iskolai óv szükségletét elégíti ki, hanem mint befektetés jelentkezik. Már pedig az iskolaépületnek 4050 korona költséggel újra fedése nyilvánvalóan meghaladja az évi rendes szükségletet és több évre szóló befektetésként jelentkezik. Ezért a törvény nem ad alapot arra, hogy az izraelita gyermekek szülői a szóban forgó költség viseléséhez való hozzájárulásra köteleztessenek. Az a Különleges helyzet pedig, hogy a római katholikus hitfelekezeti iskolában a gyermekeknek közel fele izraelita vallasú: méltányossá teszi ugyan, bogy az izraeliták részt vegyenek ugyan a rendkívüli költség viselésében de kötelezni őkot erre nem lehet. * A fentivel rokon, de nem azonos természetű az a gyakran előforduló panasz, hogy evangélikus híveink tekintet nélkül arra, hogy igénybe veszik e gyermekeik a római katholikus iskolát vagy nem, a községi adóban lesznek megadóztatva a katholikus iskola fentartásához való hozzájárulásra. Ez azután úgy történik, hogy a község képviselőtestülete megszavaz az évi költségvetésben a római katholikus iskola fentartására bizonyos évi segélyösszeget, melyet azután a községi lakosoktól
