Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-24 / 26. szám

4. oldal Evangélikus Lap. 26. sz. 1911. junius 24. másik nézet, bizonyára nem következik abból az is, hogy téves . . .“ ,A régi jelszó: „scire amare esV‘ abban a tudományban valósul meg, mely nem éri be hideg tézisekkel, hanem mely öntudatosan tö­rekszik ismeret után s a tudást és tanítást erkölcsi tevékenységgé avatja magában“. Ezzel ellentétben X. Pius pápa hivatkozott dekrétumának 19. pontja elveti és elítéli azt a tételt, hogy: „A máshitü exegeták hívebben fogják jöl és fejezték ki a Szentírás valódi értelmét, mint a katholikusok.u Egyházellenes az is, midőn Prohászka mun­kája 45. lapján azt mondja, hogy nem lelkesül újonnan felállítandó katholikus egyetemekért, mert azt látja, hogy a katholikus és nem ka­tholikus egyetemek megkülönböztetése még tá- gabbra szakítja az örvényt a hit és a hitetlen­ség között. A hitetlenséggel paktálni, az eretne­kek és a hívők közt az örvényt eltávolítani akarni, ez nem katholikus álláspont és annak kiemelése, hogy a katholikus egyetem elszige­telése esetében még jobban rásüthetnék az in- ferioriatás bélyegét és azt nehezen tudná ma­gáról lemosni, egyenes beismerése az inferio- ritásnak. Prohászka azon beismerése, hogy habár az tűk meghielenteny. Az Nsgod Pariatyára (parancso­latjára) eozwe (össze) gyűlvén mostan ide Jolsvára, az Rüczey embernek dolgát igy végeztük. Az legény, az kire vallót volt az asszony, mivelhogy semmi elegendő bizonyságokkal nem convicaltathatot, ha­nem czak ro maga az asszony mondot, az mit mon­dót hozzaya, az mi lelkünc esmereti zerint tellyes voltaképpen nem condemnalhattuk. Merth nagy es feöbe iaro dolgok, az minemü ez is, kegyelmes azo- nyunk, nemcsak leviter imigy amúgy, hanem serio elégedendő bizonságok alat zoktanak examinaltatny es convincaltatny hat az azonnak felöle vallását czak suspicionak mondhattyuk. Mellyet hogy az le­gény magatol el tavoztatna, tizenöttöd napra huszad magával való hitet imponáltunk neky, úgy hogy iambor megh hit embereckel, az kik nem volnának rokonsági körből valók, mencze magat, hogy vele nem vetkezet. Ha meghchelekszy, ment ember lé­szen, ha pedigh nem, mind ketten megh hallyanak, Mert incestum commiserut, thulaydon vereokba megh ferteztettek magokat. Ez az legeny felöl való delíberationk. Az Ura dolgát az mi Hlety, azt ke- gyelmetes azonnyunk úgy végeztük. Hogy ha az legény, vegezesünc zerinth, ky tiztitya magat, tar­tozzék az Ura hozza fogadny az azont mind gyer­egyház legfőbb tanítói tekintélye hit és erkölcs dolgában csalhatatlan, mégis elterjedhetnek az egyházban téves nézetek, történeti hibák; a martyrologiumban lehetnek szentek, kik nem léteznek, a lorettói ház átviteléről való hit, egyik-másik relikviának tisztelete tévedésen ala­pulhat, mind oly előzményes tételek, amelyek­ből esetleg még a pápa csalhatatlanságát megállapító dogma hamisságára is lehetne kö­vetkeztetni, ennélfogva ezek felállítása által Prohászka a Lamentabili Sane decretum 24. pontja ellen kétségtelenül vétett. Nem vétett ugyan dogmák ellen, de erő­sen támadja Prohászka a római katholikus fő­papság nagy vagyonát és az ezen vagyonnal való visszaélést az „Egyházi Közlöny“ múlt évi karácsonyi számában közzétett és szintén Indexre tett „Több békességet“ című cikkében, amely­ben az egyházi javakról azt mondja: „Nekünk e javakat nagy kulturális célokra kell fordíta­nunk és ha a mostani egyházjog nem bizto­sítja azok ódafordítását, akkor oda kell hat­nunk, hogy az egyházi törvényhozás e veszé­lyeztetett nagy érdekeket az egyéni lelkiismeret és szeszély kezelése alól kivonja és intézmények által biztosítsa a vagyonok hováfordítását, vagy azt gondoljuk-e, hogy az általános elvekre hi­vatkozva, amilyen az is, hogy a szekularizáció rablás, megállíthatjuk a történelmi és kulturális mekestol, kire mi előttünk reá is ayanlotta magat hogy megh cselekszy, kiváltképpen ha az Ngod consensusat latya. Hogy ha nem akarna pedigh tehat ötét is mint hogy ez három dologban vádolta mi elöttünc az asszony; 1. hogy minek elote meghesküt volna véle kü- leömb külömb hellyeken negyzeöris közöskedet volna öwele. 2. hogy az uthan házasságokban is, minek utanna, ötét mástól terhesnek esmerte volna lenny, az kit ö magais nemiképpen vall, ötét illette volna. 3. hogy azutanis, mikor immár gyermeket zült volt es gyermek agyba feküt, neky nem engedet, hanem az beavatásnak előtte is, hozzá accidalt Eöis köteles lesz ezt az suspiciót negyvened magával ket- zeor Tizenötted napra magatol amovcalni it Jossvan, Esperest ur hazánál egynéhány it való eskütteknec jelenleteokben. Kit ha megh czelekeszy, tiszta le­szen, ha nem tehat zd. György napi Congregationk- kor In is egybenn megh tartván bennünket, tellyes voltaképpen való deliberatiot tészünk felölök. Az Ur Isten legyen velünk. Jossvan. Ngod alazatos clienssey Esperest, Viceesperestek és az eqész Fraternitas.

Next

/
Thumbnails
Contents