Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-17 / 25. szám
I. évfolyam. 25. szám. Budapest, 1911. junius 17. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II., Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZTEHLO KORNÉL Fömunkatárs : RAFFAY SÁNDOR AZ ELŐriZETÉS ÁRA: Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA: Kóthanábos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor., féloldal 14 korona, negyedoldal 7 korona. Kisebb hirdetések (pályázatok) petit belükkel minden szóért 4 fillér. Többszörös hirdetéseknél megegyezés szerint. Tartalom: (Sz - o.): Fegyelmi eljárásunk egynémely hiányáról. — Tárca: Böhm Károly. — A Materny-eset. — dr. Szelényi Ödön: Luther kedvenc olvasmánya. — Hírek. — Hirdetések. Fegyelmi eljárásunk egynémely hiányáról. (Se - o.) Abból az alkalomból, hogy a legközelebb megtartandó zsinaton egyházi törvénykezésünk reformjára is rákerül a sor, célszerűnek véljük egyházi alkotmányunk törvénykezési részének némely hiányaira a figyelmet felhívni, hogy a törvény módosításakor a tapasztalatból merített tanúság értékesíthető legyen. Egy jó egyházfegyelmi törvénynek három dologról kell gondoskodni. Az első az, hogy azjk a fegyelmi vétségek, amelyeket egyházi tisztviselők elkövetnek, szigorúan körülhatárol- tassanak, hogy magából a törvényből tudjuk meg, mi képez egyházi fegyelmi vétséget, mi képez kisebb kötelességszegést ? A második az, hogy a fegyelmi vétségek gyorsan és ha az egyházi közrend és erkölcsi- ség érdeke kívánja, kellő szigorral megtorol- tassanak. A harmadik az, hogy a védelemnek garanciái gondosan megóvassanak és a hivatalos hatalom túllépései megakadályoztassanak. A mi fegyelmi törvényünk mind a három irányban igen fogyatékos. Ami a fegyelmi vétség meghatározását illeti, a 324. §. ugyan taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amelyek egyházi vétséget képeznek, de miután a törvény 328. §-a csekélyebb kötelességszegéseket is ösmer és az egyes eseteknél a meghatározás nagyon általános és a kötelességszegésnek aktiv vagy passzív irányban való nyilvánulásánál nincs meghatározva azon mérték, amelyen túl a csekélyebb kötelességszegés egyházi vétséggé minősül, nem szenved kétséget, hogy magának az egyházi vétségnek, a minősítése is bizonytalan, vagyis sok esetben a kétségtelenül fenforgó kötelességszegésről előre nem tudhatjuk, hogy az egyházi vétséget képez-e vagy csak csekélyebb kötelességszegést ? így például az egyházmegyei, egyházkerületi vagy egyetemes egyházi gyűlésekre kiküldött tagoknak, ha ezen kiküldetést elfogadták és azoknak, akik ezen gyűléseknek hivatalból tagjai, kétségtelenül kötelességük, ha akadályozva nincsenek, ezeken a gyűléseken megjelenni és azokon folyton, a gyűlés egész tartama alatt jelen lenni és mégis, alig helyeselné valaki, ha az egyetemes gyűlés harmadik vagy negyedik napján távollevőket az egyetemes felügyelő az egyházi alkotmány 328. §-a alapján írásbeli megintéssel vagy 100 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetné. Ha már most a közfelfogás szerint evangéliumi szabadságunkra való tekintettel még csekélyebb kötelességszegést sem képez az, ha valaki, akinek ott kellene lennie, az egyházi gyűlésről elmarad, a logika szabályai szerint annál kevésbbé minősíthető az egyházi vétségnek. Ha mégis az ily mulasztás az egyházi alkotmány 324. §. d) pontja alapján valamely egyházi hatóság részéről egyházi vétségnek minősíttetik, ezen az egyház közfelfogásával és eddigi gyakorlatával ellenkező felfogás csak az idézett szakasz nem eléggé szabatos meghatározásának tulajdonítható. Ami a jó fegyelmi törvény második kellékét, a gyors eljárást és a kellő szigort illeti, az eljárás lassúságát illetőleg sok a panasz a gyakorlatban, de szerintünk a hiba itt nem annyira a törvényben, mint inkább a törvényt alkalmazó személyekben van. Azzal, hogy mily
