Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-10 / 24. szám

1911. junius 10. Evangélikus Lap. 24. sz. 7 oldal. örökség tiszteletben tartására. A beszéd után Broschkó lelkész imát mondott, amelyben áldást kért a királyra, a hazára, az evangélikus egyházra, a székesfővárosra, és az iskolákra. Az énekkar Bruckner Frigyes karnagy vezetése alatt Schultze R -nek motettáját adta elő. Tizenegy órakor kezdődött a magyar isteni tiszte­let. A hívek nagy száma ez alkalommal is zsúfolásig töltötte meg a templomot. Az isteni tisztelet szintén énekléssel kezdődött, utána Raffay Sándor lelkész Lukács evangéliomának 19-ik része 37—40. versei alapján nagy­hatású beszédet mondott Beszédében megemlékezett a a templom alapítóiról és áldozatkészségre buzdította a híveket. Az énekkar Bruckner Frigyes karnagy vezetése mellett megható ünnepi - éneket adott elő. A beszéd után Raffay Sándor lelkész imát mondott és megáldotta gyülekezetét. Materny Lajos föesperes felfüggesztése. A „Debreczeni Független Újság“ május hó 27-iki száma ezen címen : wFelfüggesztés előzetes vizsgálat nél­kül* a következő cikket hozza: „Akció Materny föesperes ellen : Ma délután ellenőrizhetetlen forrásból azt az érte­sítést nyertük, hogy Materny Lajos debreceni ágostai hitvallású evangélikus lelkész, a tiszavidéki egyház­megye főesperese lemondott főesperesi állásáról és hivatalát már át is adta Bortnyik György kölesei lel­késznek, az egyházmegye alesperesének. Hogy valóban igaz-e a hír s hogy mi indította Materny főesperest a lemondásra, ennek megtudása végett tudósítónk föl­kereste Materny Lajost, aki a hozzá intézett kérdésre ezt felelte munkatársunknak: — Értesülésük csak az a része fedi a valóságot, hogy főesperesi hivatalomat átadtam Bortnyik alesperes úrnak, de nem mondtam le. A tiszai egyházkerület elnöksége május hó 24-én keltezett végzésével felfüg­gesztett főesperesi s kerületi számvevői állásúmtól és Bortnyik György alesperest bízta meg a hivatal átvé­telével. A végzés azzal van indokolva, hogy hivatali mulasztást és a püspökavató ünnepséggel szemben szó­belileg kifejezett sértést követtem el. — Miben állott a mulasztás és mi volt a sértés? — kérdezte munkatársunk. — Nem tudom — váfaszolt a főesperes — és éppen azért meglepetéssel fogadtam a végzést. Az első vádra nézve meg kell jegyeznem, hogy a kötelesség­teljesítésben mindig elől jártam, tehát nem tudom, hogy miben követtem el hivatali mulasztást. Ami pedig a püspökavató ünnepséggel szemben tanúsított sértést illeti: tudtommal senkivel sem tárgyaltam a püspök­avatásról. — Mikor folyt le a vizsgálat? — volt tudósítónk további kérdése, amire Materny főesperes így felelt: — Vizsgálat nem volt ellenem, sőt a vádat sem közölték velem, ezért nem tudom, — hogy tulajdon­képpen mi az, amivel vádolnak. — Mit gondol főesperes úr, mi lehet a magya­rázata ennek a végzésnek ? — Hallottam suttogni egy ellenem indított akció­ról, melyet állítólag az itteni presbitérium egyes tagjai kezdeményeztek. Nem lehetetlen, hogy ez akció és a felfüggesztés között kapcsolat van. Azt is hallottam, hogy egy pletykából eredt a dolog, de hogy mi volt ez a pletyka, azt nem tudom pozitíve, a vizsgálat során azonban — remélem — majd kitudódik. — Milyen jogorvoslatot szándékozik igénybe venni a felfüggesztés ellen? — érdeklődött tovább tudósítónk. . — Erre nem felelek — mondta Materny főesperes és ne is tessék több kérdést intézni hozzám, mert én egyáltalában nem akarok s nem fogok nyilatkozni többé erről az ügyről. Különben, mint tudhatja, nem kerestem a főesperesi tisztséget, most harmadéve le is mondottam róla és csak nagy rábeszélés folytán vál­lalkoztam ezen állás újból való elfogadására. * Aligha tévedünk, ha a felfüggesztés tulajdonképpeni okát abban a körülményben keressük, hogy Materny Lajos főesperes távol tartotta magát a nyíregyházai püspökavató ünnepségtől, mivel nem tartotta helyén­valónak, hogy résztvegyen Geduly Henrik püspök ün­neplésében, akitől nagy elvi és személyi ellentétek választják el. Mindenesetre csodálatosnak tartjuk, hogy a huszadik században minden előzetes vizsgálat nélkül fölfüggesztik állásától az egyházkerület egyik főtiszt- viselőjét és éppen azzal a főesperessel történik az. aki legutóbb egyházmegyéje híveinek lelkes tüntetése köz­ben nyerte el díszes tisztségét.“ Eddig a „Debreczeni Független Újság“. Érthető, hogy ez az egyházi életünket, már a szereplő egyének súlyánál fogva is, érzékenyen érintő eset azzal el nem intézhető, hogy várjuk be a bíróság ítéletét. Mindazon­által a kötelességünket képező részrehajlatlanság parancsa alatt tartózkodnunk kell minden ítélettől, míg tisztán nem látunk. Érdekes jogeset. Egy ceglédi református ifjú Poroszországból, Nauenból nősült. Felesége se lutheránusnak, se kálvi­nistának nem vallja magát, hanem szigorúan ragasz­kodik ahhoz, hogy ő az „unirte Religion“ híve, miután Poroszországban tudvalevőleg a két protestáns fele kezet közt unió jött létre. A kérdés már most az, hogy a kérdéses nő Magyarországon melyik protestáns feleke- zethez tartozik, hozzánk-e vagy a reformátusokhoz, meg­adóztatható-e általunk vagy a reformátusok által és netán születendő leánygyermeke evangélikus lesz e vagy református?

Next

/
Thumbnails
Contents