Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-22 / 17. szám
1911. április 22. Evangélikus Lap. 17. sz. 5 oldal Az első alapvizsgálat tárgyai közelebbről: héber nyelv, új szöv. görög nyelv, tót vagy német nyelv (nyelvtani szempontból), bölcsészettörténet, neveléstörténet, neveléstan, énekelmélet. A második alapvizsgálat tárgyai: lélektan, általános vallástörténet, egyetemes egyháztörténet, magyar protestáns egyháztörténet, szociológia, ó- és újtestamen- tumi szövegek. A szakvizsgálat tárgyai: ó- és új-testainentumi exegesis, dogmatika, ethika, szociálizmus, a gyakorlati theológia elmélete. 20. §. A vizsgálatra jelentkező hallgató köteles igazolni indexével, hogy a megkívánt féléveken át az Összes kötelező tárgyakat hallgatta, az előirt colloquiu- mokat megállotta és a szemináriumokban is eredményesen munkálkodott. 21. § A szóbeli szakvizsgálatot írásbeli szak vizsgálat előzi meg. írásbeli szakvizsgálatra az iskolai év elején 3 tétel tűzendő ki, még pedig, egy történeti, egy exegetikai és egy systhematikai A 3 tétel közül a hallgató szabadon választhat, de egyet köteles kidolgozni és munkálatát vizsgálatra folyamodásával együtt legkésőbb ápr. 15-ig benyújtani. Zárthelyi dolgozatra (a szóbeli vizsgálatot megelőzőleg) a gyakorlati theológia köréből 3 tétel tűzendő ki és azok közül egyet minden hallgató köteles kidolgozni és a megszabott időre a felügyelő tanárnál beadni. 22 §. Alap- és szakvizsgálatok minden iskolai év végén tartatnak. VIL Tanév, tanítási- és szünidő. % 23. §. A tanév minden Theol. Fakultáson (Akadémián) szeptember 1-től junius végéig terjedő tiz hónapból all és két félévre oszlik, melynek választója a közbeeső január 31 ike. 24. §. Az előadások és szemináriumok idejét a Theol. Fakultások (Akadémiák) tanári karai állapítják meg 25. § A tanévi szünidőn kívül, mely július és augusztus hónapokon át tart, az évközi szünetek: karácsony és husvét ünnepei 14—14 nap és a két félév között január 21—31-ig terjedő félévi szünidő. VIII. Tanárok, értekezletek. 26. § A Theol. Fakultáson (Akadémián) nyilvános rendes, nyilvános rendkívüli és óraadó tanárok alkalmaztatnak. 27. §. Rendes tanárnak csak szabályszerű theol. tanári képesítéssel biró egyén választható. (Szerv. 65 §.) Rendkívüli tanárnak theol. akadémiai tanfolyamot végzett oly lelkészjelöltek alkalmazhatók, akik egyetemi tanulmányokat is folytattak. (Szerv. 65. §.) Óraadó-tanárok a szükséghez képest külön díjazással alkalmaztatnak. 28. §. A tanárok kötelesek az előadásokat a megszabott időben pontosan megtartani és arra törekedni, hogy a hallgatók tudományszomja kielégítést találván, azok munkakedve fokoztassék és a megszakítás nélkül való tanulás és tanulmányozás vágya az ő jó példájukban és útmutató készségükben biztos táperőt nyerjen. Jellemképzés szempontjából pedig követésre méltó életükkel adjanak jó példát és legyenek a vezetésükre bízott ifjaknak vallásosságban, egyház- és hazaszeretetben mesterei s a fegyelmezésben szigorú, de szeretettel teljes atyái. 29. Az egyazon Theol. Fakultásnál (Akadémiánál) működő tanárok együtt alkotják a tanári kart, amelynek élén az igazgató (dékán) áll. 30. §. A tanári kar a szükséghez képest értekezleteket tart, amelyekről elfogadható ok nélkül egy tanár se maradhat el. Az értekezletek kétfélék : a) igazgatási és b) tanügyi értekezletek ű) Az igazgatási értekezletek tagjai csakis a rendes tanárék. Elnökük az igazgató, akit a fentartó hatóság a rendes tanárok sorából három évre választ. Az igazgató hivatalból tagja a kormányzó bizottságoknak közvetlen felügyelője úgy a hallgatóknak, mint a különben egyenjogú tanároknak, vezeti a Fakultás (Akadémia) belügyeit, ugyanazt képviseli kifelé, előkészíti az értekezletek tárgyalásait, végrehajtja a jogérvényes határozatokat, ellenőrzi a tanítást, intézkedik a fegyelem fentartása céljából rendezi az intézeti ünnepélyeket, rendelkezik a szolgaszemélyzettel és az új igazgató megválasztásáig vezeti az ügyeket Az igazgató évi tiszteletdiját és járulékait az egyetemes egyház állapítja meg. b) A tanügyi értekezletek, amelyeknek tagjai az összes rendes, rendkívüli és óraadó tanárok, elnöke szintén az igazgató. Ez értekezletek feladata lehetőleg egyöntetű nevelési, oktatási és módszeres eljárást megállapítani és az e téren szerzett tapasztalatok alapján az akadémiai nevelés- és tanügyre vonatkozólag intézkedni. Mindkét értekezlet maga választja jegyzőjét. A jegyző évi díját a legfőbb hatóság állapítja meg. Az igazgatási és tanügyi értekezletek hitelesített jegyzőkönyvei a kormányzó bizottságoknak bemuta- tandók. A kari határozatoknak minden tanár köteles magát alávetni, a sérelmes és esetleg káros határozatok ellen azonban a felsőbb hatóságoknál kereshet orvoslási. IX. Akadémiai polgárok. 31. §. A Theol. Fakultás (Akadémia) polgárai: a) rendesek, kik a theológiai tanfolyamot azért végzik, hogy egyházunkban lelkészi vagy tanári állást foglalhassanak el:
