Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-15 / 16. szám
8. oldal 1911 április 15 Evangélikus Lap 16. sz. egyenlő. Szeretné, ha a német nyelv tanítása nem lenne kötelező és így csak fakultatív tárgy lenne. A szakosztály beható vita után abban a nézetben állapodott meg, hogy legcélszerűbb módszer a német nyelv tanításánál is az ú. n. kezdők és haladók, vagy több csoportban való tanítás. „A polgári leányiskolák űj tanterve“ című felolvasásában Szluika Ella (Modor) az új tanterv eddig észlelt hátrányait mutatja ki. A szakosztály hozzájárul az előadó nézeteihez, hogy a számtan, mértan, történelem, háztartástan körül hibák és hátrányok észlelhetők, mire nézve felkéri az összes intézeteket, hogy az új tanterv keretében ideálisabb tantervet készíteni szívesek legyenek, hogy ezáltal lehetőleg egyöntetű tanterv szerint működhessenek a hazai ág. hitv. ev. polg. leányiskoláink. A leányiskolák tanárnői kiváló gyakorlati értékkel biró felolvasásaikat lapunkban való közlés céljából átengedték, miért is itt azok tartalmának részletes ösmertetését mellőzhetjük. Mihelyt lapunk terjedelme megengedi, mind a három felolvasást közölni fogjuk. A közgyűlés. Az evangélikus templomban Hamvas József pozsonyi főgimnáziumi tanár által elmondott tartalmas ima után a gyűlés tagjai a Széchenyi-szobrot megkoszorúzták hol Fischer Miklós iglói igazgató mondott lendületes alkalmi beszédet, azután összegyűltek Sopron vármegye dísztermében, hol Mágócsy Dietz Sándor mint az egyesület alelnöke — Meskó László elnök távollétét betegség okából kimentvén — az ünnepélyes közgyűlést megnyitotta. A gyűlésen jelen voltak : Gyurátz Ferenc, püspök. Baán Endre, Sopron vármegye főispánja. Dr. Hajas Antal alispán. Dr. Krétschy Sopron város alpolgármestere. Négyessy László egyetemi tanár, mint az országos tanáregyesület elnöke. Dr. Antal Géza orsz képviselő, mint a reform, tanáregyesület elnöke. Pacher Donát a bencésrendi szerzet igazgató-tanára három tanártársával, Dr. Wallner Ignácz reáliskolai igazgató, Marusák Pál az állami leányiskola igazgatója, Kajaba Lajos állami keresked. akadémia igazgatója s. a. t. Mágócsy-Dietz Sándor hosszabb igen tartalmas és nagy tetszéssel fogadott beszédében a megjelent notabilitások üdvözlése után visszapillant a múlt év munkájára és örömmel konstatálja, hogy az egyesület az egyetemes egyházzal ugyanazon utón halad és az egyház egyeteme is mindinkább méltányolja az egyesület működését. Örömmel konstatálja azt is, hogy felekezeti külömbségek nem választják el egymástól a tanári kar külömböző vallású tagjait, valamennyi a nemzeti, a közös haza kulturérdekeit szolgálja. Sőt az evangélikus tanári testület tagjai valamennyien az országos tanáregyesületnek is tagjai. Azt, hogy mi az országos tanár- egyesülettől különálló evang. tanáregyesületet alkottunk a következőkkel indokolja: Az iskola, amelynek szolgálatában állunk, a protestáns iskola. Mi nem protestálunk mások ellen, de az ellen protestálunk, hogy a szabad szellem le legyen nyűgözve. Csak egy korlátot ismerünk, ez a szentírás. A tudománynak folyton haladni kell, nem szabad meg- állnunk, a jónál mindég előnyösebb a jobb. Az állami tantervet be kell ugyan tartanunk, de annak keretein belül találunk módozatokat, hogy nem pusztán sablonok után induljunk. A különböző irányzatokra, szociá- lizmus s. a. t figyelemmel kell lennünk, de vannak törekvések, amelyekkel szembe kell szállanunk. Nekünk, tanároknak, akik az élethez közelebb állunk, inkább van alkalmunk a káros irányzatok ellen sikerrel küzdeni. A családot úgy kell nevelnünk, hogy az az egyháznak és az államnak talpköve legyen. Gyurátz hosszabb, a nála megszokott ideális színvonalon álló beszédében kiemeli, hogy a vallás és a tudomány nem ellenségek. Egyházunk mindég a tudományt ápolta, de a tudományok mívelése akkor halad, ha a hitből nyer ihletet. Vallás nélkül nincs ideálizmus, ideálizmus nélkül pedig az élet sivár pusztaság. Az emberiség rendeltetése a haladás. Soha hátra, mindig előre! Hosszabban beszél azután a nevelésről, a tanár feladatáról és mint az emberiség legnagyobb jótevőit üdvözli a tanárokat. A merjelent vendégek közül a tanári egyesületet üdvözölve felszólaltak még dr. Hajós Antal alispán, dr. Krétschy alpolgármester, Brunner főesperes, Négyessy, az országos tanáregyesület elnöke, dr Antal Géza, a reform, tanáregyesület elnöke, Pacher Donát, dr. Wallner Ignác, Marusák Pál és Kajaba Lajos Négyessy László elmondja, hogy midőn a külön felekezeti tanáregyesületek alakultak, aggodalma volt, hogy ezen különválás a tanári kar közös céljainak művelését károsan fogja befolyásolni, örömmel meggyőződött azonban, hogy ez nem történt meg. A különböző tanáregyesületek karöltve és egyenlő buzgalommal működnek a közös cél érdekében, mely nem egyéb mint a magyar nemzeti kultúra fejlesztése. A magyar tanárságot erős kapcsok fűzik össze, nekik közös erővel kell megállapítani a nemzeti kultúra fejlesztésével hazánk boldogságát. Dr. Antal Géza a református tanároknak a testvéri szeretettől eltelt üdvözletét hozza, az idősb testvér a fiatalabbiknak. Méltányolni tudták azon aggodalmat, amelyről az országos tanáregyesület elnöke imént szólt, de nekik ezt le kellett győzniök, mert a protestáns tanároknak külön érdekeik is vannak, de ezen külön érdekek által is a közös haza érdekeit szolgálják. A protestáns tanároknak az az érdeke, hogy őket az állam a saját tanáraival egyenlőknek ösmerje el. A tanárok javadalmazása törvényhozásilag még mindig nincs sza
