Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-25 / 13. szám

1911. március 25. Evangélikus Lap. 13. sz. 3. oldal Mindezekből kitünőleg. de főkép tekintettel a bányakerület 1910. évi közgyűlésének fentebb ismerte­tett határozatára, a zsinati albizottság e kérdés felett, melyet maga a bányakerület is elejtett, egyszerűen napirendre térhet. Magam részéről azonban megfontolandónak tar­tom, hogy a méltóságos és főtisztelendő zsinati al­bizottság ne tegyen-e javaslatot az egyetemes közgyű­léshez arra vonatkozólag, hogy a horvát-szlavon egy­házmegye, tekintettel egyrészt fekvésére, tekintettel más­részt mindazon összeköttetésekre, melyek a dunántúli egyházkerülethez eddig is fűzték, az E. A 108 §-a értelmében a bányakerületből a dunántúli kerületbe átcsatoltassék. ad I 2 A horvát-szlavon főesperes azon indítvá­nyát, hogy az E. A. azon szakaszaiban, ahol a „ma­gyarországi“, illetve , magyarhoni“ szavak előfordulnak, például az 1., 2. 3, 27., 59., 65., 97., 145, 166, 169., 216., 217., 234., 304., 305., 333. §§-ban ezen kitétel „magyar, illetve horvátországi“ kifejezéssel pótoltassék, elfogadhatónak nem tartom, mert a fentebb kifejtett törvényes álláspont szerint egységesnek tekintendő ma­gyar ág. hitv. ev. egyházat „magyarországi, illetve hor­vátországi“ egyháznak helyes és törvényes terminológia szerint nem lehet nevezni, mert ez azon téves magya­rázatra vezetne, mintha a magyar ág. hitv. ev. egyház­áldásdűs működésüket. A messinai földrengés alkalmából két methodista diakonissa látogatta és ápolta a szegény szenvedőket, tekintet nélkül hitvallásukra. Dr. Stuhlfanthnak első levelemben idézett cikké bői tudjuk, hogy a methodistáknak Olaszországon kívül még Bernben, Genfben, Lausanneben, Neuchatclben, Zürichben, Triestben és Marseilleben vannak telepeik. 1910 ben valóságos tagjaik száma 2689; az ügyet támogatóké 2632 és a felvételre előjegyzetteké 760 volt. Stuhlfanth szerint a methodisták kevésbbé alaposak, mint a valdesiek, de társadalmi tekintetben ügyesebbek. Érthető, hogy ez az egyenesen és bevallottan a 20 millió vallástalan olasznak lelki megmentésére tö­rekvő evangélizáció nagy szálka a Vatikán szemében. A szentatya tehetetlen velők szemben. Épen úgytűrni volt kénytelen azt, hogy az elődei által elégetett Gior­dano Brúnónak Rómában szobrot emeltek, amely min­dég tele van aggatva koszorúkkal, mint azt, hogy Firenzé­ben a Signoria nagy termében a kezét átokra felemelő pápa szobrával szemben állami költségen Savonarolának a „Remdempta Italia“ állami költségen hatalmas már­ványszobrot állított fel. A modernistákkal vesződő X. Pius pápa kénytelen eltűrni azt is, hogy a Via Firenzében sétáló római nép szemléli és olvassa a methodista könyvkereskedés kirakatában a pápaellenes iratokat. Hogy mennyire nem szívelik a Vatikánban a meto­distákat, annak érdekes illusztrációja gyanánt szolgál az ösmeretes Fairbanks és Rosewelt eset. Ezeket az ame­tól függetlenül és önállóan egy horvát ág hitv. ev. egyház is léteznék. Ennek dacára nem hallgathatom el azon nézete­met sem, hogy az E. A terminológiáját e tekintetben szerencsésnek nem tartom, mert a „Magyarország“ ki­fejezés a magyar állam fogalmát nem teljesen fedi, már pedig a magyar ág. hitv. ev. keresztyén egyházegye­tem nem csupán a magyarországi egyházaknak, hanem a Szent István koronájához tartozó összes országok egy­házainak foglalatát képezi. Ellenben a megfelelő és közjogilag helyes volna a „magyarországi“ kitétel helyett a „magyarhoni- kitételt alkalmazni, mert a magyar állampolgárságról szóló 1879: L. t.-c. 1. § a értelmében a magyar korona ösz- szes országaiban az állampolgárság s tehát mint azzal egy fogalom, a honosság egy és ugyanaz lévén, a „Ma­gyarhoni' is egységes s az egész magyar államot, tehát a Szent István koronájához tartozó összes országokat, felölelő fogalomnak tekintendő. Ennélfogva javaslom, hogy az E. A. fentebb fel­sorolt s illetőleg mindazon szakaszaiban, ahol magyar- országi ág. hitv. ev keresztyén egyházról tétetik emlí­tés, a „magyarországi“ kifejezés „magyarhoni- elneve­zéssel helyettesittessék. Ezzel szemben elvetni javaslom a horvát-szlavon esperesnek az E. A. 27, 59, 65., 97. §§-ai helyesbbí­rikai államférfiakat ugyanis a pápa csak azon feltétel alatt volt hajlandó fogadni, ha megígérik, hogy a methodistáknál látogatást nem tesznek, amely feltételt a két amerikai udvariasan visszautasította Az olasz király persze fogadta őket, sőt Búrt methodista püspököt rendjellel is kitüntette. 3. Az evangélizácíót gyakorolják még Olaszország­ban a baptisták is, kik 1901-ben 1430 lelket számláltak. Ezek azonban itt idegenszerű elemet képeznek, de a térítésre igen alkalmas nőtagokkal (Bibelfrauen) ren­delkeznek. Az Olaszhonban működő protestantizmus képe nem volna teljes, ha azon német evangélikus gyüleke zetekről meg nem emlékeznénk, akik Olaszország na­gyobb városaiban mint a porosz Landeskirche alá tar­tozó rendes gyülekezetek megalakultak. Ezek azonban kizárólag Olaszországban lakó vagy tartózkodó néme­teket fogadnak be és az evangélizációval nem foglal­koznak és a náluk jelentkező olaszokat a valdesiekhez utasítják. Rómában lelkészünk Schubert, ottani híveik száma 500-on felül van, díszes templomuk fél millió lira költségen most van épülőfélben. Schubertét meg­látogattam és habár Mühlberg porosz követ minap tartott és a lapokban nagy port felvert beszédéről ő is kitérőleg nyilatkozott, azt kivettem belőle, hogy a beszéd sokkal erősebb volt, amint azt a krelikális lapok jelentései alapján az „Egyházi Közlöny“ közölte. Sztehlo Kornél.

Next

/
Thumbnails
Contents