Veöreös Imre: Az Újszövetség színgazdagsága (Budapest, 1996)

A MÁSODLAGOS PÁLI LEVELEK

84 Az Újszövetség színgazdagsága válása lesz. (Ez a látásmód a földi halál után nem alvónak tekinti a hívő embert, mint az Újszövetség általában: a halál az odafent való életbe menetel). A keresztség azonban nem mágikus esemény. Az eltemetett óembert hit által támasztja fel Isten új életre. Akolosséi levél hátterében valószínűleg a keresztelési oktatás, a katechumenátus állott. Erre mutat a levél több utalása a keresztségre. Egyes kutatók a kozmikus himnuszt a keresztelési liturgia részének tekintik. A szerző szeme előtt felnőttek keresztsége lebeg. (A gyermekkeresztséghez hozzátartozik későbbi személyessé válása a hitre jutásban.) A kolosséi levelet ismeretlen szerzője Efezusban írhatta 80 körül, ahol a páli örökséget tanítványi körben tovább ápolták és újjáformálták. Alevél írója több mint húsz évvel később kezében tartja Pál apostolnak a Filemonhoz 55 körül írt parányi remekművét (a Filemonhoz írt levelet lásd Pál apostolról szóló rész Isten gyermekeinek szabadsága című fejezete után). Innen adódik, hogy a Filemonhoz írt levél üdvözléseiben szereplő nevek (2.,23-24.v.) megjelennek a kolosséi levél utolsó fejezetének személyi közléseiben és üdvözleteiben. Ezzel a kolosséi levél szerzője megjeleníteni kívánta, hogy az általa írt kolosséi levél Pál apostol szavának számít (E. Lohse).