Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)

JÁNOS ELSŐ LEVELE

ban adott kinyilatkoztatásáról („az igazság"), a szeretet vezérlő csillaga nyomán. Ha valaki nem veszi komolyan a keresztyén élet erkölcsi követelményét, nincs az Istennel kapcsolatban. Ezt jelenti, hogy „hazug". Nem valót állít, amikor Istenre hivatkozik. De nemcsak hazugságról van szó az ilyen keresztyénnél. Istentől távol eső, vele ellentétes, őt tagadó helyzetben él (erre utal a „hazug" jánosi jelentése). Ugyanezt mondja a folytatás: „nincs benne az igazság". Szívében, életében valójában nincs ott az Isten, hiányzik életéből Isten kinyilatkoztatott valósága. Isten megismeréséhez, a vele való közösséghez hozzátartozik Isten akaratának, a szeretetnek vállalása. Ε nélkül nem létező ködkép az Istennel való kapcsolat. János itt újra nagyon mélyre hatol: életünknek Isten előtt való felelősségben élése és a szeretet gyakorlása nem csupán következménye Istenhez való viszonyunknak, amely ha elmarad, hiányos a keresztyénségünk. Gyökérre tapintóbb a megállapítása: ez a hiány áruló jellé válik arról, hogy nincs is Istennel kapcsolatunk. Ebben a mondatban talán célzás is van az olvasók körében fenyegető tévtanításra. Így beszélhetett egy gnosztikus keresztyén, akinek Isten megismerése csupán misztikus elmélyülés volt. János ezzel szemben egybekapcsolja az Istennel való bensőséges közösséget és a mindennapi élet becsületes folytatását, a szeretet gyakorlását. A „nincs benne az igazság" megállapításnak szintén van éle: a gnosztikusok abban a meggyőződésben éltek, hogy ők rendelkeznek az igazi istenismerettel. (5) „ha pedig valaki megtartja az ő igéjét, abban az Isten szeretete valóban teljességre jutott." Isten parancsait igéje adja elénk. Nem olyan értelemben, mintha Isten egyes utasításait nevezné a levél az ő igéjének. Isten igéje — itt az őskeresztyén hagyományos értelemben van róla szó — Istennek az a mondanivalója, amit Jézus Krisztus jelent az embernek. Isten igéjének megtartása odautal minket az egész Krisztus-eseményhez, hogy onnan olvassuk le Istennek az életünkre vonatkozó gyakorlati akaratát. Nem kapunk kész etikát. A szeretet alkalmazása az emberi élet legkülönbözőbb helyzeteire — ez a megvalósítandó feladat. Itt lép be a levélbe első alkalommal az „Isten szeretete". A „szeretet" bibliai görög szavának (agapé) rendkívül érdekes a története. A görög világban három szó szerepelt a szeretet meg72