Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)

JÁNOS ELSŐ LEVELE

tartani" szókapcsolattal. Jézus parancsait nem részletezi János evangéliuma, mert nem egyes utasításokat ért rajta, hanem Jézus tanításából, tetteiből megnyilvánuló útmutatást a tanítványok éle­tére. cselekvésére, magatartására vonatkozóan. Még a háttérben sem húzódik meg a tízparancsolatra való célzás. Jézus „paran­csai" az egyetlen ..parancs" kisugárzását jelentik a mindennapi életben, anélkül, hogy közelebbről meghatározott egyes rendel­kezések lennének. Ez az egyetlen parancs, amelyben minden más parancs összegeződik: az egymás iránt való szeretet, mégpedig a Jézus szeretetével összefüggésben. Jézus tanítványait hordozó szeretete élteti és szabja meg a tanítványok egymás iránti szere­tetét. amely egyben Jézus iránti szeretetük ismertetőjele is. Az első három evangélium ún. kettős parancsolatával (Mk 12,28—31) feltűnik a párhuzam, de Isten és a felebarát helyett Jézus és egy­más lesz a szeretet tárgya János evangéliumában. János levelei bizonyos eltérést mutatnak ettől. Nem Jézus, ha­nem „Isten parancsairól" szólnak, melyek a hivő ember életét szabályozzák. A megjelölés itt sem a tízparancsolatra utal. Az ..Atyától vett parancs" általánosságban vonatkozik az „igazság­ban való járásra", tehát az Isten kinyilatkoztatásának megfelelő hitre és életre (2 J 4), igéjének megtartására (2, 4—5). Összege­ződik a Krisztus-hitben és egymás szeretetében (3,23). „Az ő pa­rancsai": Istennek a Jézus Krisztusban megmutatott akarata a keresztyén ember életében, anélkül, hogy a levél az ószövetségi törvényhez, a tízparancsolathoz kapcsolná. Egyetlen tartalmuk és mértékük: a szeretet. Az ószövetségi tételes törvényt az Újszövet­ségben véglegesen és teljesen Jánosnál váltja fel az Istennek nem betűkbe rögzített akarata, amely lényegében a szeretet élése, a Krisztus-hithez kapcsolt szeretet gyakorlása. Az ószövetségi tör­vénynek is a szeretet volt végső értelme, de ezt különböző ren­delkezésekkel szabályozta. Krisztus a törvény vége — hirdette Pál. János látóhatáráról pedig már egészen el is tűnt a törvény. A magyar bibliafordítások a „parancsolat" szót használják Já­nos evangéliumában és leveleiben is. Ettől eltértem, és a fordítás­ban a „parancs" szót használom. A magyar „parancsolat" egy­részt csupán a „parancs" szavunk régies alakja, másrészt a tíz­parancsolat valamely pontjára vonatkozik. János irataiban vi­szont a görög szó nem a tízparancsolatra céloz, amit a fordítással is világossá kell tennünk. Ezt lehetővé teszi a magyar „parancs", 69

Next

/
Thumbnails
Contents