Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)

JÁNOS ELSŐ LEVELE

Lehet ezen segíteni? Két út kínálkozik. Az egyik: Istenről való kijelentéseinket és gondolatainkat próbáljuk megtisztítani — amennyire lehet — az antropomorf, az emberszabású elképzelé­sektől. Ez teljes mértékben nem sikerülhet, mert az Istenről csak emberi módon tudunk gondolkodni és beszélni. Ha kimondom: Isten szeret, haragszik, szól, megbocsát... — már pedig ezek a keresztyén hit alapvető bizonyosságához tartoznak —, máris em­berszerűen rajzoltam az Istent, mert emberek közötti kapcsolat­ból ismert történésekkel jellemeztem. Ezzel azonban nem tettem mást, mint dadogó emberi nyelven kifejezni próbáltam, amilyen­nek az Isten megmutatta magát nekem, megtapasztaltatta magát velem. Bár így emberi fogalmaink köréből teljesen kilépni soha nem tudunk, mégis van értelme annak a vállalkozásnak, hogy Istenről megpróbálunk beszélni nem-mitikus nyelven. Ennek érdekében a modern teológiában jelentős szellemi erőfeszítés történik. Új­szerűen hangzó megállapítások születnek Istenről, melyeket el­fogadhat a modern gondolkozású keresztyén hivő, ha a Szentírás Istenről szóló mondanivalóját helyesen szólaltatják meg, de ki­emelik az ókori mitikus világképből. Feszítő, fontos kérdése az egyháznak: mennyit és mit mondhatunk becsületesen a modern korban Istenről? A másik út: nyugodtan használjuk a bibliai nyelvet és képze­teket Istenről, de közben tudjuk, hogy ezek csak képek, jelek, tá­voli homályos tükörcserepek róla. Csupán sejtetik a valóságot Istenről, de nem mutatják közvetlenül (1 Κ 13, 9—12). Az előző út inkább a teológusoké és a filozófiailag is gondolkodó hívőké. Ez a másik út viszont a legegyszerűbb keresztyén hivőé is lehet. A most olvasott levélbeli kis szakasz láttán is próbát tehetünk e második út gyakorlati megvalósításával. Miközben olvasunk az Atyánál közbenjáró Krisztusról, nem tekintjük ezeket a szavakat távcsőnek, amellyel bekukkanthatunk a mennybe, hiszen ez kü­lönben sem a kék ég „mögött" rejtőzik. Ha valóságosan vennénk a leírás képtartalmát, csak költött mesét, azaz mítoszt kapnánk. Vegyük egyszerűen az itt olvasottaknak a jelentését: Isten meg­bocsát nekünk napról napra Jézus Krisztus mában is folytatódó megváltó szolgálata által. Krisztus művének aktualitása rejlik ε jánosi szavak mélyén. Ezt ragadjuk meg, ezt visszük magunkkal, ez tölt el örömmel, megnyugvással és biztató erővel. 66

Next

/
Thumbnails
Contents