Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)

JÁNOS ELSŐ LEVELE

létezéséről megállapíthatunk, szemben a látszattal. Ö az „igazságon" Istennek Jézus által önmagát feltáró valóságát, Isten igazi lényének Krisztus által történt kinyilatkoztatását érti. A „hazugság" nem hazug állítás, hanem az „igazság" ellentéte, hamis elképzelés Istenről. Ezeket a megállapításokat nem szabad mai szemmel nézni, mert teljesen más szemléletmód jelentkezik bennük: a jellegzetes antik gnosztikus világfelfogás. Mai filozófiai nyelven így lehetne megértetni: János e fogalmakkal a lét metafizikus állapotát jelöli. Ha dualista felfogásától eltekintünk, leginkább a mai egzisztencialista filozófia fogalmi gondolkodása emlékeztet látásmódjára, bár természetesen más tartalommal. Ε szerint titokzatos hatalmak hatnak az ember életében: az ember bele van dobva a semmibe (Heidegger), vagy saját szabadságába (Sartre), vagy végső soron a megismerhetetlen transzcendencia dönt sorsa felől (Jaspers). A közel két évezred szellemi távolságának áthidalásához segít, ha a lét ismeretlen hátterét megragadni próbáló egzisztencialista fogalmak módján tekintjük János fogalmait: sötétség, hazugság, halál. A levélíró a mai egzisztencialista filozófia kétségbeejtő állításaira is választ ad, amikor a létnek ezzel a kilátástalanságával szemben megmutatja a másik oldalt: Világosság, igazság, élet — az isteni valóságot jelöli, amellyel szemben áll a sötétség, hazugság, halál léte. A „világosság" az Isten mivoltát jelenti a tökéletes, abszolút jó értelmében. Az „igazság" az Isten való lényét, irgalmas valóságának kinyilatkoztatását jelzi. Az „élet" jánosi szava az igazi életet, s Isten életet teremtő erejét foglalja magában. — Azért használom a keresztyén gondolkodásban szokatlan „isteni" jelzőt, mert János — noha Istent személyként nézi — az említett három fogalommal nemcsak Istent magát írja le, hanem (a rajzolt vallástörténeti háttérnek megfelelően) azt a létet is, amelyet Isten maga körül teremt, a szférát, amit az ő közvetlen hatása jár át, az áramlást, amelyet kisugároz. így válik szét a lét Jánosnál az isteni szférára és a vele ellentétes hatókörre. Az előbbiben az isteni valóság jár át mindent, Isten hatása érvényesül, ereje dolgozik. Erre a „területre" jellemzőek az élet, világosság, igazság jánosi értelmezésben. A másik tér az ellenkező „mágneses erő" uralma alatt áll, mely az egészet 49