Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)
JÁNOS ELSŐ LEVELE
szeretet hozzájárulását: az önzetlen, áldozatos cselekvést. Olyan dolgozókra és állampolgárokra van szüksége a mai szocialista hazának, akik szolgálni akarnak az egész nép javára. Ez nem megy egyéni érdeket háttérbe szorító, áldozatos gondolkodás nélkül. A közösségi embertípus képviseli a szeretet időszerű megvalósítását. János levelének felhívása a keresztyénekhez, hogy segítsék anyagiakkal a rászorulókat, ma nálunk így változik időszerűvé: a hivő ember saját anyagi érdekének árán is tegyen meg mindent a köz javáért. A szeretet változatlan ismertetőjele — az áldozatos segítő tett — így jelentkezhet mai új társadalmi rendünkben. Ezt a korszerű szeretetet már nem egyszerűen az érzelem, hanem az értelem mozgatja. János levelében a nyomorgókon való testvéri segítés emberi indítékául a szív szánalma, részvéte szolgál. Van a szívnek hasonló szerepe a mi társadalmunkban is, mert az élet úgy hozza magával, hogy mindig akadnak egyéni bajok, betegségek, családi körülmények, gyász, melyek a munkatársaktól, felettesektől, szomszédoktól megértő együttérzést és segítő készséget kívánnak. Alapvető módon azonban az új társadalmi és gazdasági élet építése nem egyes embereken való szánalomból, tehát könyörületességi érzésekből, hanem értelmi megfontolásokból indul el. Ahogyan János levele számol a szív megmozdulásával, a korszerű szeretet sokat köszönhet az .értelem meggyőző szavának, amely felismeri a szükséges tennivalókat a közösség érdekében. Mindezen túlmenően a keresztyén embert a mai korszerű szeretetre Isten megtapasztalt szeretete indítja, melyet tovább kell adnia. Így lesz a hivő ember politikai szolgálata az Isten szeretetének mai megvalósítása a világ megoldásra váró kérdéseiben, melyeken másokkal együtt munkálkodik. Bátorságos bizodalom 3,19—24 (19) Erről fogjuk megismerni, hogy az igazságból vagyunk. És azzal csendesítjük le majd Előtte szívünket, (20) ha valamiben elítél szívünk: nagyobb az Isten a szívünknél, és ismer mindent. 158