Vámos József: Ezékiel könyve I. (Budapest, 1989)

Leírni a leírhatatlant - kimondani a kimondhatatlant 1,4-28

tői még szélsőségesebben képviseltek, s olyan módon, hogy az így gondolkodó teológusok, igehirdetők kezében, hitében szinte semmi se maradt. Mivel gyakran mi is így vélekedünk, ne csak higgyük, hanem tudnunk is kell, hogy mindaz, amit az igében olvasunk - ha ennek egy másik igehely ellene nem mond -, úgy történt, ahogyan ez le van írva. Esetünkben: Ezékiel látta, átélte azt, amit előbb írásba foglalt, majd elmondott a vele együtt deportáltak előtt. c) A prófétát egy igen gazdag hiedelemvilág, és ezt a hiedelemvilágot kifejező művészeti alkotások tömege vette körül. A bibliaolvasó ember mindebből rendszerint csak annyit tud, amennyit a Szentírásból kikövetkeztethet. Ezért ennek az ismeretünknek a gazdagítására nagyon érdemes a babiloni vallásos művészetet tanulmányozni akár a nálunk is megjelenő könyvekben, akár a számunkra elérhető európai múzeumokban. A fantasztikus állatalakok, a harciszekerek láttán, amelyek színpompás falakról és ugyancsak színpompás szobrok képében lépnek elénk, még jobban megelevenedhetnek előttünk a próféta szavai. És, ha azt is tudjuk, hogy ezeken a kiábrázolásokon az emberarc a bölcsességet, az oroszláné a hatalmat, a bikáé az erőt és a sasé a fenségességet jelképezi, akkor még közelebb kerülhetünk hozzá. A próféta látomásának egyes jegyei tehát a babiloni kultúrkörből valók, abból a világból, amely körülvette őt. A jegyeknek a többsége azonban a Szentírásból valók, amelyekre nézve mondottuk azt, hogy minden további segítség nélkül magunk is azonosíthatunk. Vegyünk azért mégis néhány példát az alábbiakban. Az, hogy a lélek - az ÚR Lelke - minden élet teremtője, mozgatója, azt már a Szentírás első mondataiból tudjuk és innét van tudomásunk a „boltozatról" is. A szárnyas élőlények előképe a salamoni templomból való: „A kerubokat a templom belsejében helyezték el. A kiterjesztett szárnyú kerubok közül az egyiknek a szárnya az egyik falig, a másik kerub szárnya pedig a másik falig ért, és a szárnyuk a templom közepén egymáshoz ért." (lKir 6,26-27), de szeráfként megjelennek Ézsaiás templomi látomásában is (6. fejezet.) Az Urat Mózes sem láthatja és Izráel népe sem pillanthatja meg: Mózesnek lángoló csipkebokor tüzében, elvonuló árnyékként, természeti jelenségekben jelenik meg, Izráel népe pedig csak dicsőségének megnyilvánulását láthatja, részben 25