Vámos József: Ezékiel könyve I. (Budapest, 1989)

Aszerint ítéllek el, ahogyan éltél, és amit tettél 24,1-14

hosszabb ideig tartó művelésen kívül hagyását. Nem is szólva arról, hogy a hatalmas birodalomnak szüksége volt a szőlő- és földművelő lakosság által termelt élelmiszerekre, mezőgazdasági termékekre. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, ami megint az újbabiloni nemzetiségi politikából következett, hogy a háború által elnéptelenedett vagy csak gyéren lakott területekre idegen néptörzseket telepítettek le és az sem látszik valószínűtlennek, hogy ettől a telepítési politikától függetlenül, önkéntesen bevándorolt törzsek is letelepedhettek. (A Krónikás ezzel magyarázza a samaritánusok eredetét.) Az viszont - a kor viszonyainak megfelelően - természetesnek mondható, hogy az otthon maradt őslakosság és az újonnan jöttek egyformán az újbabiloni hatóságok alá tartoztak és önállóságuk vajmi csekély lehetett. S ebből következően érthető, hogy Nebukadneccár Szerájá főpapot, Cefanjá papot, a katonai parancsnokot, valamint Cidkijjá egykori környezetét Riblába hurcoltatta, majd megölette, és a meghódított terület kormányzására Gedalját nevezte ki helytartóul. Azt a Gedalját, aki minden valószínűség szerint korábban is rokonszenvvel viseltetett a keleti uralkodó személye és politikája iránt, s ennek köszönhetően nyerte el ezt a megbízatást. A „honfitárs" Gedaljá helytartósága azonban csak rövid életű s végeredményében tragikus kimenetelű. Az otthon maradottak egy elégedetlenkedő csoportja, Jismáél vezetésével, fellázad a helytartó ellen és meggyilkolja azt. Hogy Jismáél és lázadó csoportja megmeneküljön a nyilvánvalóan bekövetkező megtorlás elől, Egyiptomban keres menedéket, s a menekülők magukkal viszik - tiltakozására mit sem adva - a város legkiemelkedőbb emberét, Jeremiást is. Azt a prófétát, aki Isten hűséges küldötteként fáradhatatlanul szólott, cselekedett és szenvedett, hogy ez a bukás ne következzék be. Az a bukás, amely a júdai királyság és Jeruzsálem önállóságának, állami létének a végét jelentette. A bukás okairól, illetve annak egyes elemeiről magyarázatainkban, elmélkedéseinkben már szólottunk, most azért foglaljuk össze azokat: Cidkijjá, aki Nebukadneccar segítségével került a királyi trónra, folytatta elődjeinek állhatatlan, egyiptombarát politikáját. 117