Vámos József: Ezékiel könyve I. (Budapest, 1989)

Apád emóri, anyád pedig hettita 16. fejezet

Vezéreid megátalkodottak, tolvajok barátai. Mindegyik szereti a megvesztegetést, ajándékot hajhász. Az árvák igazát nem védik, az özvegy peres ügye nem kerül eléjük" (1,21-23). 5. Még egyszer hangsúlyoznunk kell: a példázat szavai mögött vaskos történelmi tények állnak, olyanok, amelyek megtörténtek, amelyeket a város vezetői, lakói valósággal elkövettek. Ezékiel igehirdetése azonban még fokozza is az eddigieket, s teszi ezt azzal a fordulattal, hogy a város és a nép még parázna asszonynak sem volt megfelelő. Nem volt, mert nem törődött a bevett konvenciókkal sem: „Csak abban nem voltál olyan, mint a parázna, hogy nem törődtél a bérrel" (31. v.). Másképp fogal­mazva : Jeruzsálem a legutolsó szajhánál is ocsmányabbul viselke­dett. Ocsmányabbul, mert a paráznaság fejében nem neki fizettek, hanem ő fizetett; nem ő után loholtak, hanem ő futkosott külön­féle szeretői után. Ebben a vak indulatában túltett emóri és hettita „szülein", feslettségében pedig túlszárnyalta „nővéreit": Samáriát és Sodo­mát. Azt a két várost, amelynek el kellett pusztulni, mert „Felfu­valkodtak, utálatos dolgokat műveletek előttem, azért elvetettem őket, amikor ezt láttam" (50. v.). S mivel ezt végbevitte, Isten választott jegyesének el kell viselnie a körülötte lakó arámok és filiszteusok gyalázkodásait, utálatát, mert semmibe vette az esküt, és megszegte a hűség szövetségét. 6. A művészi, esztétikai szempontból az Ószövetség legszebb­nek mondott szakasza a megcsalt, a becsapott Isten őszinte önval­lomása, és ítéletének hirdetése. Annak az Istennek az őszinte önvallomása, aki választottjainak hűtlenségét ugyan megtorolja, de a maga hűségét megőrzi: „Úgy bántam veled, ahogy viselked­tél, mert semmibe vetted az esküt, és megszegted a szövetséget. De én emlékszem szövetségemre, amelyet ifjúkorodban kötöttem ve­led, és örök szövetségre,lépek veled" (59-60. v.). Isten, a szeretve féltő Úr, megtartotta ígéretét: népét kimentette a pusztulás tüzéből, és úgy, hogy a Jézus Krisztusban örök szövet­séget kötött az egész teremtett világgal. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne 103

Next

/
Thumbnails
Contents