Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

Jellemző azonban, hogy a mennyei szó sem a fiúvá fogadási formulát, sem a zsoltár folytatását nem tartalmazza, amely az ellenség eltiprásáról és a népek hódolatáról szól. Helyébe teszi Második Ézsaiás próféciáját az Űr Szolgájáról: ,,lme, az én szolgám, akit gyámolítok, választottam, akit kedvel a szí­vem, lelkemet adom belé, törvényt beszél a népeknek, meg­repedt nádszálat nem tör el...!" (Ézs 42,lkk). Ezzel világosan körvonalazódik Jézus istenfiúsága. Nem hatalmaskodik, ha­nem megkönyörül az elesetteken. Együtt a bűnösökkel, és együtt Istennel: ez a szeretett Fiú, akiben az Atya gyönyörkö­dik. Sem a zsidóságban, sem a hellenizmusban nem találjuk az istenfiúságnak ezt az értelmezését. Nyilván Jézusra megy vissza. A mennyei szó ilyen értelemben válasz Keresztelő Já­nos próféciájára is. Még ő sem ismerte fel az evangéliumnak ezt a titkát, hogy Jézus nem ítélni, hanem életet menteni jött a világra. Pedig ő állt hozzá legközelebb. Ádám fia 23—28. Lukács Jézus emberségét és személyének történeti­ségét azzal hangsúlyozza, hogy megjelöli hozzávetőleges élet­korát. Adatát ellenőrizni nem tudjuk. Jézus személyleírását sem ismerjük. Az erről szóló Lentulus-féle levél középkori koholmány, amely az evangéliumi hagyománynak ezt a héza­gát akarta kitölteni. Lukács ide illeszti evangéliumába Jézus családfáját, amelyet Józsefen át vezet. Ez megfelel a zsidóság gondolkodásának, amely szerint József házasságkötése alapján Jézus az ő családjához tartozott. Az általa közölt családfa azonban eltér attól, amit Máténál találunk. Nem csak abban, hogy Ábrahámon túl visszamegy Ádámig, sőt Istenig, hanem a József és Ábrahám közötti szakaszon is csak a fő pontokon találkoznak. Az eltérések okát nem ismerjük. Mit akar mon­dani Lukács ezzel a családfával? Legfontosabbnak azt kell te­kintenünk, hogy Ádámig megy vissza. Ezzel arról tesz bizony­ságot, hogy Jézus az egész emberiségé: testvérünk test sze­rint is! Mégsem egy a sok közül, hanem kiemelt helyen áll. A lista elején Ádám és a végén Jézus, mindkettő Isten fia. Ádám az első a teremtésben, Jézus az új teremtés küszöbén lép a világba. Közöttük az üdvösségtörténet szakadatlan lánca, amelyet Nóé, Ábrahám, Jákób, Júda és Dávid: az ígéreteket 79

Next

/
Thumbnails
Contents