Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

II. Az evangélium, kezdete

(79) hogy felragyogjon a sötétben és a halál árnyékában ülőknek, és ráigazítsa lábunkat a békesség útjára." (80) A gyermek pedig növekedett, erősödött lélekben, és a pusztában volt addig a napig, amelyen hivatalbaléptetése történt'· Izráel előtt. 1: A szarv az erő jelképe; az üdvösség szarva pedig a messiás megjelölése: a messiás Isten ereje, aki által megvalósul az üdvösség; „Dicsértessél, Jahve, hogy felsarjasztod az üdvösség szarvát!" ez volt a zsidóság mindennapi imádsága a „18 kéréses imádság" szerint. 2: latreuein: a papi szolgálatot jelenti; itt azonban nem templomi szolgálatról, hanem az egész nép istenszolgálatáról van szó, amelyre a nép a szövetségkötéssel kötelezte magát: 2Móz 18,6. — 3: anatole: csillagászati kifejezés égitest megjelenésére, így a napkeltére is; a szó az anatello = felsarjad igéből származik, ezért a görög Ótestámentumban a cemach — sarj fordítására használták: Jer 23,5; Zak 3,8; 6,12. A cemach pedig ezeknek a helyeknek alapján a messiás megjelölésévé lett. Ha tehát ez az ének eredetileg héberül szólt, akkor ezt a kifejezést a mennyből jövő messiásra érthették; a jelenlegi szövegben azonban a következő vers fény megjelenését tételezi fel, és ez a szó görög jelentésének felel meg; vitás lehet, hogy Keresztelő Jánosra vagy Jézusra vonatkozik-e ez a mondás; a kéziratok többsége szerint az állítmány: epeskepsato: aor. = meglátogatott, és akkor Keresztelő Jánosra vonatkozik; de a legrégibb kéziratok szerint: episkepsetai: fut. = meg fog látogatni: csak Jézusra érthető. — 4: anadeixis: hivatalba állítás, beiktatás. Öröm és félelem 57—66. Keresztelő János születése örömöt hozott a hegyvidéki család otthonába, örült Erzsébet, mert teljesült kívánsága. A szomszédok és a rokonok ebben Isten egész különös kegyelmének megnyilatkozását látták, és együtt örültek vele. Teljesül az az ígéret, hogy „sokan fognak örvendezni születésén" (1,14). örültek, de sejtelmük sem volt arról, hogy Isten szándéka messze túlmegy a családi örömszerzésen Hiszen Zakariás, aki az ígéretet kapta, még néma volt. Gyökeresen megváltozott a hangulat a nyolcadik napon, a körülmetélés és a névadás napján. Mindent rendben, a törvény és az ősi hagyományok szerint akarnak intézni. Amikor azonban szokás szerint a fiút atyjáról akarják elnevezni, Erzsébet indokolás nélkül tiltakozik, és kijelenti, hogy Jánosnak nevezzék. Mivel ez a név ismeretlen a családban, szeszélynek gondolták ezt a kívánságot, és megkérdezik az atyát. Amikor ez is a Já55