Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

II. Az evangélium, kezdete

ajándékának birtoklásáról, hanem kegyelembe fogadottságról beszél. — 4: Jesous: gyakori zsidó név ebben az időben: héberül jöhosua, röviden: jesua; jelentése: Isten megszabadít, ill. üdvözít; ezt azonban Lukács hellenista olvasói aligha tudták. — 5: rhema: gazdag jelentésű: beszéd, kijelentés, ígéret, dolog, eset; jelentésére hatással van a héber dabar szó, amely szintén jelenthet beszédet, ígéretet és megtörtént esetet. Különös üdvözlés 26—29. Lukács Keresztelő János születésének bejelentése mellé állítja Jézus születésének a bejelentését. Az egymás mellé állítás kiemeli a különbséget. Egyetlen szereplő azonos: Gábriel angyal. Fél évvel ezelőtt jelent meg a szent városban a templomban egy papnak, aki hangsúlyozottan igaz volt az Űr előtt. Most Istentől érkezik egyenest Galileába, Názáretbe egy eljegyzett szűz házába. Hallatlan eset, ha a kortársak fülével hallgatjuk. Galilea rosszhírű tartomány politikai és vallási szempontból egyaránt. Állandóan zavargó zéloták fészkeként volt ismeretes. A törvény megtartását nem vették komolyan. Lukács egyik zsidó kortársa így kiált fel: „Galilea. Galilea, te gyűlölöd a törvényt, ezért az lesz a véged, mint a zélotáké!" Názáret nevét csak az Újtestamentum őrizte meg: ennyire je­lentéktelen hely volt. Nátánáel a közvéleményt szólaltatta meg, amikor a názáreti Jézus híre hallatára így kérdez: „Ná­záretből támadhat-e valami jó?" (Jn 1,46). A nők az akkori zsidóság számára alacsonyabbrendű lényeknek számítottak, az pedig teljességgel elképzelhetetlennek látszott, hogy az Is­ten trónja mellett álló angyal megjelenjék egy lánynak. A rab­binista hagyományból ismerjük ezt a kijelentést: „Nőt nem köszöntünk semmiféle üdvözléssel." Nem véletlen, hogy Má­ria megdöbben, és nem érti az üdvözlést. Ennek tartalma is beleillik az összképbe: nem Mária erényét és bűntelenségét állapítja meg, hanem azt a kegyelmet hangsúlyozza, amely­ben részesült. Egyszóval: az egész bevezetés Isten kegyelmé­nek hihetetlen nagyságát hirdeti. Is<en Fia Dávid trónján 30—33. Az angyal szava: „Ne félj!", itt is arra utal, mint Zakariásnál. Nem ítélet, hanem kegyelem hírét hozza, aho­gyan ezt a következő mondat kijelenti. A bevezetés után nem 47

Next

/
Thumbnails
Contents