Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

II. Az evangélium, kezdete

Dávid házából, és a szűz neve Mária. (28) Bement hozzá (az angyal), és ezt mondta: „Üdvözöllek, kegyelembe fogadott, az Ür veled van!"

3 (29) Ö pedig megdöbbent ettől a szótól, és fontolgatta, milyen ez az üdvözlés. (30) Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél! (31) És íme, fogansz majd méhedben, és fiút szülsz, és elnevezed Jézusnak.'

1 (32) Nagy lesz Ő, és a Magasságos Fiának neveztetik: az Ür Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, (33) uralkodik Jákób házán örökké, és uralmának nem lesz vége." (34) Mária ezt mondta az angyalnak: „Hogyan lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?" (35) így válaszolt neki az angyal: „Szentlélek száll majd reád, és a Magasságos ereje árnyékol be téged: ezért a születendő is Szentnek neveztetik el, Isten Fiának. (36) íme, maga Erzsébet, a te rokonod is fiút fogant öregen, és ez már hatodik hónapja annak, akit meddőnek mondanak: (37) mert nem lesz lehetetlen Istennél egyetlen ígéret sem."" (38) Ezt mondta Mária: „íme. az Ür szolgáló leánya, történjék velem ígéreted szerint!" És elment tőle az angyal. 1: apo theou: szenvedő ige mellett apo az alanyt jelentheti; ezért újabb fordítók átteszik a szöveget cselekvő módba: „Isten elküldte Gábrielt", itt azonban apo helyhatározó értelmű is lehet, annak az ellentétnek a kiemelésére, hogy Gábriel közvetlenül Istentől érkezett a jelentéktelen Názáretbe. — 2: parthenos: szűz. fiatal leány, vagy szűzen férjhez ment fiatal asszony; itt a 34. vers értelmében szűz, de nem Mária erényességét vagy bűntelenségét hangsúlyozza, hanem a Szentlélektől való fogantatás emberi oldalára utal. A szövegben nincs nyoma Mária szüzességi fogadalmának és a házasság alacsonyabb értékelésének. — 3: chaire: a szokásos üdvözlés görög nyelvterületen; lehetséges, hogy itt az egyébként elhomályosult értelme is felvillan: „örülj!" Szójáték is van a megszólítással: kecharitomene; a latin fordításban: gratia plena = kegyelemmel teljes, és ezen az alapon a római katolikus teológia Máriát minden bűntől, még az eredendő bűntől is mentesnek tekinti: ez az értelmezés ellenkezik az eredeti szóval, amely szenvedő alakú: ..kegyelemben részesült": nem a kegyelem 46