Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

II. Az evangélium, kezdete

radt nagy építkezéseiről, egyebek között a Jézus korabeli je­ruzsálemi templomról, amelyet ő építtetett fel az előző temp­lom kétszeresére és pazar pompával (21,5). Lukács tehát He­ródes nevének említésévelj ha nem is pontosan, de közérthe­tően datálta az elmondandó történeteket. Igazak az Úr előtt 5—7. Lukács bemutatja Keresztelő János szüleit. Zakariás pap volt, és felesége Erzsébet is papi családból származott. Azonnal felmerülhet az a gondolat az egykori olvasóban, hogy Keresztelő János olyan főpapi messiás Lévi törzséből, ami­lyent a kumrániak vártak. De szembetűnik a különbség is: Zakariás nem vonul csendes ellenállásba, mint a kumrániak. Lukács hangsúlyozza Zakariás és Erzsébet őszinte kegyessé­gét. Nem ok nélkül. A Jeruzsálemben szolgálatot teljesítő papságot ebben az időben sok jogos bírálat érte személyes és közéleti magatartása miatt. Abia csoportja pedig egy késői hagyomány szerint hitetlensége és erkölcstelensége miatt a templom pusztulásának egyik okozójává lett. Zakariás nem vonja ki magát a templomi szolgálatból, mint a kumrániak, de nem is részes sem a jeruzsálemi papságnak, sem Abia cso­portjának bűnében. Isten útján jár. Igaz volt az Űr előtt fele­ségével együtt. Gyermektelenségük nem lehet az Isten bün­tetése, ahogyan ezt a közfelfogás tartotta. Lukács kegyessé­gük hangsúlyozásával felhívja a figyelmet arra, hogy itt ki­vételről van szó. Kivételes alkalom 8—12. A kivételek folytatódnak. A papság 24 szolgálati cso­portra osztva végezte a szent szolgálatot a jeruzsálemi temp­lomban. Minden papi csoportra évenként kétszer egy hétre került sor. Feladatukhoz tartozott minden reggel és este a füs­tölő áldozat bemutatása a templom szentélyében, a füstölő ol­tárnál, ahol a főpap évente egyszer végezte a véres engeszte­lést a népért. Sorshúzással jelölték ki minden alkalomra azt a papot, aki elvégezte a füstölő áldozatot. Annyira szentnek és nagynak érezték ezt a szolgálatot, hogy a hagyomány szerint egy pap egész életében legfeljebb egyszer részesülhetett eb­42

Next

/
Thumbnails
Contents