Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
VI. Jézus szenvedése és halála
nagy szinédrium az Ótestámentum következetes egyistenhite alapján nem is tehetett mást. Mert Jézus egészen újat hozott: Isten jelenlétét a bűnösök között. Szem nem látta, fül nem hallotta, és emberi elme el nem gondolhatta, hogy Isten ennyire szereti az embert. De Jézusban megmutatta. 8. JÉZUS PILATUS ELŐTT 23,1—4. (1) Felállt az egész testületük, és elvitték Pilátushoz, (2) elkezdték vádolni, és ezt mondták: „Megállapítottuk, hogy ez eltántorítja népünket, és akadályozza, hogy a császárnak adót fizessenek, és azt beszéli, hogy felkent király." (3) Pilátus pedig megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?" 1 Ö pedig így válaszolt neki: „Te mondod!" 2 (4) Pilátus pedig ezt mondta a főpapoknak és a sokaságnak: „Semmiféle vétséget nem találok ebben az emberben." 3 1: A főpapok az előző mondatban a „felkent" mellé magyarázatul teszik a „király" szót, és nem tesznek különbséget messiási és politikai értelme között; a messiási cím: „Izráel királya" mint Mk 15,32ben; a politikai cím: „Júdea királya" mint 1,5-ben; „a zsidók királya" kifejezéssel Pilátus ellenszenvét éreztette a zsidósággal szemben. — 2: „Te mondod": ezt ezen a helyen tagadó válasznak szokták értelmezni, mert utána Pilátus felmentő kijelentése következik; az azonban nem valószínű, hogy ennek a válasznak egy szakaszon belül (vö. 22,70) egymással ellentétes jelentése volna; Jézus válasza azt mondja, hogy a kérdés helyes, de rá más értelemben érvényes, mint gondolják, vö. Jn 18,36.37. — 3: Lukács ezt a történetet is külön forrása alapján mondja el, amely csak a fővonásokban egyezik a többi evangéliumokkal, vö. Mk 15,2—5; Mt 27,11—14; Jn 18,33—38. Politikai vád 1—4. A nagy szinédrium testületileg vonul Pilátus elé, hogy bevádolják Jézust Pilátus római helytartó előtt (3,1). Lukács helyesen írja le az eseményeket, amikor nem szól a szinédrium halálos ítéletéről: erre akkor nem volt joguk. Saját testületükben a vallásos vádat mondják ki: Istent káromolta. Ezzel azonban nem mehetnek a pogány helytartó elé. 338