Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

IV. Jézus úton Jeruzsálem felé

Lukácsnál tíz szolga kap tíz minát. Több a szolga, mint Máténál, mert itt királyról van szó, és talán Lukács a kiterjedtebb egyházra is gondol. Az összeg viszont lényegesen kevesebb, mint Máténál, és ezt egyenlően kapják. A rabszolgák használhatták uruk pénzét, de hozama is az úré volt. Itt azt a megbízást kapják, hogy gyümölcsöztessék a pénzt. Egyforma indulás után, eltérő az eredmény. A példázat hármat mutat be. Az első megsokszorozta a kapott pénzt, és ez a jó földbe esett mag megszaporodására emlékeztet. A gazda megdicséri, hogy csekélyen volt hű, ezért nagyobb szolgálatot bíz rá (16,10k). A második szolga félannyi eredménnyel félakkora megbízatást kap dicséret nélkül. A király figyelembe veszi az eredményt, de nem döntő a szolga sorsára nézve. A harmadik elrejtette a kapott pénzt, és most visszaadja. Máténál elásta, Lukács szerint mindig magával hordta kendőjében. Magatartását azzal indokolja, hogy a királyt olyan embernek ismeri, aki mint a keménykezű adóbehajtó, ha lehet többet szed be, mint amennyi jár. Ezért szigorúan ahhoz tartja magát a szolga, hogy azt adja vissza, amit kapott. A király nem fogadja el, hogy a szolga helyesen ítéli meg őt, de ha ilyennek látja, akkor annál inkább kellett volna törekednie arra, hogy eredményt mutasson fel. A király azzal veteti el a szolgától az egy pénzt, amit egyszer Jézus szájából már hallottunk: Akinek nincs, attól amije van, az is elvétetik (8,18). Nem veti ki ezt a szolgát, mint Máté írja, de nem is bíz rá semmit (vö. lKor 3,15). Kikre céloz Jézus? Mindenesetre olyanokra, akik félreismerték őt, nem értik meg szeretetét, hanem szigorú bírónak tekintik, és ezért ők maguk is törvényeskedésbe esnek. Ilyenek nemcsak a zsidóságban, hanem a keresztyénségben is akadtak. Az ilyen emberek nem alkalmasak az evangélium szolgálatára. A példázat a harmadik szolgánál éri el csúcspontját, de a példát nem ez, hanem a másik két szolga adja. Jézus azt akarja, hogy „kamatostól" kapja vissza, amit tanítványainak és egyházának adott. Túlságosan hamar szokták a kiosztott pénzzel az evangéliumot azonosítani és belőle az egyház missziói feladatát levezetni. Jézusnál a termés, az eredmény, a gyümölcs rendszerint a megtérés eredményét, az új életet jelenti, amelyet a szeretet evangéliuma vált ki. Ezt ennél a példázatnál is számításba kell vennünk. Jézus azzal a reménységgel megy fel Jeruzsá287