Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
IV. Jézus úton Jeruzsálem felé
tette a messiási várakozásokat. De Lukács korában a keresztyénségnek is izgalmas volt a „mikor" kérdése, mert egyre tovább késett Jézus visszatérése. És valljuk meg: mi még mindig ugyanabban a bizonytalanságban vagyunk. Jézus először két negatív választ ad. Isten országa nem jön megfigyelhetően, és nem jön úgy, hogy helyét meg lehetne mutatni. A „megfigyelés" szó szakkifejezés az égi jelenségek megfigyelésére. Ezt a jelentést alapul véve Jézus azt mondja, hogy Isten országa eljövetelét nem jelzik előre különleges jelek. Nem lehet rámutatni sem Isten országára, hogy itt vagy ott van. Ez azt jelenti, hogy nem politikai hatalom az Isten országa, amely egy népnek vagy egy országnak, esetleg egy egyháznak az uralmát valósítja meg a világon. Ez is még mindig aktuális figyelmeztetés keresztyén csoportok lelki vagy politikai hatalmi törekvéseivel szemben. Jézus pozitív válasza nehezen érthető. A szöveg betűszerinti fordítása: „Isten országa bennetek van." Kérdés, hogy Jézus mondhatta-e ezt farizeusoknak, és ha mondta, hogyan értette. Lehetséges volna az a magyarázat, hogy a farizeusok minden nap kétszer elmondták a Sma nevű hitvallásukat, és erre azt a kifejezést használták, hogy „felveszik Isten országának igáját". Több ízben láttuk, milyen nagy jelentőséget tulajdonít Jézus ennek a hitvallásnak a farizeusokkal folytatott vitáiban, hiszen ez magában foglalja a nagy parancsolat elejét (4,8.12; 10,25—28). Az irgalmas samaritánus példázatának elmondása előtt egyenesen azt mondja az írástudónak, hogy ezt cselekedje, és élni fog. Az előző fejezetekben is arra tette Jézus a hangsúlyt, hogy a farizeusok ismerik Isten akaratát, csak le kellene vonniuk belőle a következtetést (16,29). Jézus tehát azt mondaná, hogy amikor hitvallást tesznek Istenről, akkor már szájukon és bennük van Isten országa, csak nem veszik komolyan. Hasonló gondolatmenettel érvel Pál apostol, hogy Krisztust nem kell a mennyből lehozni vagy a halottak közül felhozni, mert amikor vallást tesznek róla, szájukon és szívükben van az üdvözítő ige (Rm 10,7. 8.). A másik lehetőség az, hogy a szöveget így fordítjuk: „Isten országa közöttetek van", és akkor úgy kell érteni, hogy Jézus személyében van jelen közöttünk. Ebben az esetben azt kell mondanunk, hogy Isten országa kétféleképpen jön el: már eljött Jézus személyében, és újra megjelenik dicsőségben. 266