Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

IV. Jézus úton Jeruzsálem felé

14. JÉZUS MEGGYÓGYÍT TÍZ LEPRÁST 17,11—19. (11) Történt, hogy amikor úton volt Jeruzsálembe, átment Samária és Galilea között.

1 (12) Bement egy faluba, és szembejött tíz leprás férfi, akik megálltak távol, (13) és hangosan ezt kiáltották: „Jézus, Mester, könyörülj meg rajtunk!" (14) Amikor meglátta, ezt mondta nekik: „Menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak." És történt, hogy miközben elmentek, megtisztultak. (15) Egy pedig közülük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért hangosan dicsérve az Istent, (16) és arcra borult lábához, hálát adott neki, és ez samaritánus volt. (17) Megszólalt Jézus: „Nem tíz gyógyult-e meg? A kilenc pedig hol van? (18) Nem akadt, aki visszatér, hogy dicsőséget adjon Istennek, csak ez az idegen?" (19) Ezt mondta neki: „Kelj fel, menj el, hited megmentett!"

2 1: Jézus útirányával ellenkezik az, hogy a szöveg először említi Samáriát, azután Galileát. H. Conzelmann ebből arra következtet, hogy az evangélium szerzője nem ismeri Palesztina földrajzát. Valószínűbb azonban, hogy Samária és Galilea határvidékére kell gondolnunk, pl. Jezréel völgyére, amelynek hosszában haladt a határ a két tartomány között. — 2: A lepra leírását lásd 5,12—16; a samaritánusokról lásd 9,51—56; a meggyógyult leprás elbocsátásához vö. 7,50; az idézett helyeken elmondottakat nem ismételjük, de ismeretük szükséges a tíz leprás történetének megértéséhez; ezt a történetet csak Lukács mondja el, és szemlélteti vele Jézus tanítását a hitről, amelyet a megelőző szakaszban olvastunk (17,1—10). Csak ez az idegen? 11—19. Jézus Jeruzsálembe menet valahol Samária és Galilea határvidékén találkozik tíz leprással. Betegségüket a zsidók bűnük következményének tekintették. Mint tisztátalan személyek ki voltak vetve a gyülekezet és az emberek 'közösségéből. Fallal körülvett városokban nem tartózkodhattak, de falvakba mehettek, Iha kellő távolságban maradtak az emberektől. Megfelel a történeti viszonyoknak, hogy a tíz leprás faluból jött szembe Jézussal, és a távolság megtartása miatt hangosan kiabálva mondták el kérésüket. „Könyörülj rajtunk!" Az Űjtestamentumban többször elhangzik Jézus felé, és nem pusztán az emberi szenvedésből fakadó, kérés, hanem annak a hitnek a kifejezése is, hogy Jézusnak van szíve és ha263