Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

IV. Jézus úton Jeruzsálem felé

c) A GAZDAG ÉS LÄZÄR 16,19—31. (19) „Volt egy gazdag ember, bíborba és gyolcsba öltözött, és fényűzően szórakozott minden nap. (20) Egy szegény pedig, név szerint Lázár, kapuja előtt szokott feküdni fekélyesen, (21) és szeretett volna jóllakni abból, ami lehullott a gazdag asztaláról, de a kutyák is jöttek, és nyaldosták sebeit. (22) Történt, hogy meghalt a szegény, és elvitték az angyalok Ábrahám kebelére. Meghalt a gazdag is, és eltemették. (23) Az alvilágban felemelte szemét, amikor kínlódott, látta Ábrahámot messziről és Lázárt a kebelén. (24) Felkiáltott, és ezt mondta: Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt, bogy mártsa be ujja hegyét vízbe, és hűtse le nyelvemet, mert szenvedek ebben a lángban. (25) Ezt mondta Ábrahám: Gyermekem, jusson eszedbe, hogy megkaptad a téged illető jókat életedben, Lázár is hasonlóan a rosszat, most pedig itt vigasztalódik, te pedig szenvedsz. (26) Hozzá még közöttünk és köztetek nagy szakadék tátong, hogy akik innen át akarnak menni hozzátok, ne tudjanak, se onnan hozzánk át ne keljenek." (27) „Ezt mondta: Akkor arra kérlek, atyám, hogy küldd el atyám házába, (28) mert van öt testvérem, hogy lelkükre beszéljen, hogy ne jussanak ők is a gyötrelemnek erre a helyére. (29) Ábrahám pedig így szólt: Ott van nekik Mózes és a próféták: hallgassanak rájuk! (30) Ö pedig ».zt mondta: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha valaki a halottak közül érkezik hozzájuk, akkor meg fognak térni. (31) Ezt mondta neki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, akkor ha valaki a halottak közül támad fel, az sem győzi meg őket." Jusson eszedbe! 19—26. Lukács az anyagi javakról és a törvény érvényességéről folyó vitát a külön forrásból vett példázattal viszi tovább. Ebből kitűnik, hogy Jézus nem szünteti meg az ótestamentumi törvénybe foglalt szociális igazságok érvényességét, sőt megerősíti és teljességre viszi. Jézus korában kétféle változatban volt ismeretes egy egyiptomi tanító mese, amely egy gazdagról és egy szegényről szól. A gazdag, egyiptomi szokás 17 Lukács evangéliuma 257