Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

IV. Jézus úton Jeruzsálem felé

Nem alkalmas 34—35. Lukács szerint Jézus a só hasonlatával foglalja össze mondanivalóját. A többi evangéliumok is idézik Jézusnak ezt a mondását, de az egészen más összefüggés arra mutat, hogy többé-kevésbé eltérően értelmezték, mert saját gyülekezeteikre alkalmazták. Mi lehet a mondás eredeti értelme? A hasonlat lehetetlenséget fejez ki: a só nem íztelenül meg. A magyarázók egy része azt próbálja kimutatni, hogy ez bizonyos esetekben mégis megtörténik. Emlékeztetnek arra, hogy a Holt-tengerből lepárlással nyert só idegen anyaggal szennyeződhet és megromolhat, s akkor kidobják. Más magyarázat szerint azokra a kősó táblákra kell gondolni, amelyekkel kibélelték a kenyérsütő kemencét. Ezektől ízet kap a kenyér, de idővel elvesztik sótartalmukat, és akkor kidobják az utcára. Ezek a magyarázatok azonban ugyanúgy elrontják Jézus szavait, mint amikor be akarják bizonyítani, hogy a teve valahogyan mégis átmegy a tű fokán. Jézus hasonlatának éppen az a csúcspontja, hogy a sóval, amely jó, olyasmi történt, ami tökéletesen lehetetlen. Más hasonlatokkal ugyanerről a lehetetlenségről az ótestamentumi próféták is beszélnek. Ézsaiás például arról a tökéletesen telepített és gondozott szőlőről beszél, amely vadszőlőt terem (Ézs 5,1—7). Ez is lehetetlenség. De ez a szőlő Izráel. Valószínű, hogy a só példázata is eredetileg Izráelre vonatkozott. Emellett szól az, hogy az első század végén Rómában egy rabbi kigúnyolja Jézus szavait, eközben feltételezi, hogy azt Jézus Izráelre vonatkoztatta, és vele ellentétben kijelenti, hogy a só nem ízetlenülhet meg (Bill. I. 236). Jézus valószínűleg azt mondta vele, amire a nagy vacsora példázatában is célzott, hogy Izráel saját lényegével, választottságával és isteni küldetésével kerül ellentétbe, amikor nem hallgat szavára. Lukács, vagy már az egyik forrása ezt az igét is a tanítványokra, illetőleg a gyülekezetre alkalmazza, amikor ennek a szakasznak az összefüggésébe állítja. Ezen a helyen azt jelenti Jézus szava, hogy ha a tanítvány csak félig-meddig csatlakozik hozzá, és nem teszi rá életét az ő követésére, akkor olyan lehetetlen jelenséggé lesz, mint az ízetlen só. Nem csak Jézus szolgálatára nem alkalmas, hanem az emberek számára is értéktelen. 16 Lukács evangéliuma 241