Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
IV. Jézus úton Jeruzsálem felé
a) SZOMBATI GYÓGYÍTÁS, HELYVÁLOGATÁS, VENDÉGLÁTÁS 14,1—14. (1) Történt, hogy amikor bement a farizeusok egyik vezetőjének házába szombaton ebédelni, 1 és figyelték őt, (2) íme, egy vízkóros ember volt előtte. (3) Megszólalt Jézus, és ezt mondta a törvénytudóknak és farizeusoknak: „Szabad-e szombaton gyógyítani vagy nem?" (4) Azok pedig hallgattak. És megfogta, meggyógyította, és elbocsátotta. (5) Nekik pedig ezt mondta: „Ha fia vagy ökre kútba esik, melyiktek ne húzná ki azonnal a szombat napján?" (6) És nem tudtak erre felelni. (7) Mondott a meghívottaknak egy példázatot, amikor arra figyelt, hogy hogyan válogatják az első helyeket, és így szólt hozzájuk: (8) „Amikor meghív valaki lakomára, ne telepedjél asztalhoz az első helyre, mert hátha náladnál előkelőbbet hívott meg, (9) és odamegy, aki téged és őt meghívta, és ezt mondja neked: Add ennek a helyet! és akkor szégyenkezve foglalod el az utolsó helyet. (10) Ellenben ha meghívnak, telepedjél le az utolsó helyre, hogy amikor odamegy, aki meghívott téged, azt mondja neked: Jöjj ide feljebb! és akkor dicsőségben lesz részed minden asztaltársad előtt. (11) Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik." (12) Szólt ahhoz is, aki meghívta: „Amikor ebédet vagy vacsorát rendezel, ne hívd barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat, mert hátha szintén meghívnak, és viszonzásban részesülsz. (13) Ellenben amikor vendégséget rendezel, hívj szegényeket, csonkákat, sántákat, vakokat, (14) és boldog leszel, hogy nem tudják neked viszonozni, mert viszonoztatik neked az igazak feltámadásakor." 2 1: arton pkagein: betű szerint: kenyeret enni, de jelentése: étkezni, tehát nem szabad szó szerint érteni; a szombati ebédet igyekeztek minél ünnepélyesebbé és gazdagabbá tenni, hogy ezzel is megtiszteljék a szombatot; vö. 14,15. — 2: 14,1—14 csak Lukácsnál található. Azonnal 1—6. Lukács evangéliumában ismótelten találkoztunk a szombat kérdésével, ezért az elmondottakat nem ismételjük (6,1—11; 13,10—17). Szombaton a hétköznapi két étkezésen 232
