Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
IV. Jézus úton Jeruzsálem felé
kívül az istentisztelet után ünnepi ebédet szoktak rendezni, amelyre a szombat fényének emelése céljából szívesen meghívtak előkelő vendégeket, különösen tekintélyes tanítókat. Jézus vendéglátója egy farizeus főember, talán egy farizeusi közösség vezetője. A megtisztelés kétértelmű, mert figyelték Jézust. A régi keleti vendégségeknél nyitva állt a ház, az utca népének szabad bejárása volt, hogy nézelődjék. Talán így került oda a vízkóros, de lehet, hogy a farizeusok rendezték meg az esetet Jézus megfigyelése céljából. Ez ad alkalmat Jézusnak arra, hogy felvesse a farizeusok és írástudók előtt a szombatnapi gyógyítás kérdését. Nem felelnek, hogy Jézust kényszerítsék feleletre vagy cselekvésre. Jézus azonnal meggyógyítja a beteget és elküldi. Ezután egy villanásszerű kérdéssel sarokba szorítja ellenfeleit: Ki ne húzná ki kútba esett fiát vagy ökrét szombaton is azonnal? Természetesen mondhatták volna azt, amit a zsinagóga vezetője mondott, hogy az ilyen betegség ráér hétköznap is (13,14). A farizeusok és írástudók teológiája szerint Isten tisztelete mindenek felett álló parancsolat, ezért a szenvedést is kell vállalni. A beteg is azzal tiszteli Istent, ha türelmesen viseli betegségét szombaton. Jézusra viszont az jellemző, hogy szerinte a szeretetet még a legszentebbnek tartott szombati munkatilalom sem korlátozhatja. Milyen istentisztelet az, amely hagyja tovább szenvedni embertársát, mikor segíthetne? Ezért segít Jézus azonnal. Erre már nem tudtak felelni a kérdezettek. Nem is lehet, mert az egyetlen illő válasz Jézus követése szeretetben. Ez az igazi istentisztelet. Az utolsó hely 7—11. A helyzet megfordul, most Jézus figyel azzal a szankékkal, hogy megnyerje ellenfeleit Isten ügye számára. A gyógyítás után letelepedtek a vendégek, és kezdték válogatni a helyeket. Tekintély, rang és vagyon szerint szoktak ülni, és az íratlan szabályok értelmében késve érkező tekintélyesebb vendégeket maga a házigazda szokta helyükre vezetni. Rabbinista feljegyzések tudnak olyan kínos esetről, amelynél a házigazda elzavarta vendégét a helyéről, hogy megbecsültebbet ültessen helyére. Ezért azt a tanácsot adták, hogy a vendég néhány lépéssel a kiszemelt hely mögött várjon, míg le233