Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
IV. Jézus úton Jeruzsálem felé
galileaiakat. Azok tehát nem lehetnek zélóták, hanem inkább farizeusok, akik hasonlóképpen gyűlölték a rómaiakat, de helytelenítették a zélóták erőszakos akcióit. Jézusról tudták, hogy ő is galileai, és működése nyomán megmozdult a nép. Talán figyelmeztetni akarták működésének következményeire vagy burkoltan őt is okolták az esetért vagy meg akarták figyelni, nem tesz-e rá olyan kijelentést, amellyel megfoghatnák. Jézus válaszában egy másik közismertnek feltételezett esetet állít az elmondottak mellé. A siloámi torony összedőléséről sem tudunk más forrásokból. Josephus zsidó történetíró említi, hogy Pilátus templomi pénzeket felhasználva vízvezetéket épített a siloámi forrástól, és eközben beomlás történt (Β II: 9,4). Lehetséges, hogy a torony is ekkor dőlt össze, mégpedig olyanokra, akik együttműködtek a rómaiakkal. Mindkét esetről az volt a közvélemény, hogy a szerencsétlenül jártak megérdemelték sorsukat. Mit válaszol erre Jézus? Azt, hogy ők, akik szívében hasonló gyűlölet él, de Istentől remélik a bosszúállást, nem kevésbé bűnösök, mint azok, akiknek gyűlölete lázadásban robban ki, vagy akik a rómaiak szolgálatába alltak. Ezért nekik nem kevésbé kell megtérniük, mint azoknak, akiknek kellett volna az ő nézetük szerint. Ha eltekintünk ettől a tényeken és feltevéseken alapuló kortörténeti magyarázattól, akkor is kivehető Jézus szavából, hogy elítéli azokat, akik másokat bűnösebbnek tekintenek önmaguknál, és ezzel kivonják magukat a megtérés követelménye alól. Jézus megtérésre hívó szava az egész népnek szól, mindenkit visszaszólít a gyűlölködésből és a vádaskodásból a szeretet parancsolatához. Hátha! 6—9. Jézus példázattal világítja meg népének helyzetét Isten szemszögéből nézve. Csupa közismert kép, a hallgatók azonnal megérthették, miről van szó. A szőlő Izráel (Ézs 5,1— 7). Benne a fügefa Jeruzsálem, de lehet maga a nép is. A szőlő gazdája Isten. A termés mindaz, amit Isten elvárhat népétől, összefoglalóan az Isten akaratának megfelelő élet. A gazda háromszori visszatérése nem magyarázható allegorikusán Jézus három évi működésére, mert a gazda nem Jézust, hanem Istent jelképezi. Inkább arra utal, hogy Isten türelemmel várt 222