Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

IV. Jézus úton Jeruzsálem felé

mét pontosan meghatározni, egy bizonyos: Jézus a Szentlélek tudatos káromolásáról beszél, és ez nem tévesztendő össze a Szentlélek „megszomorításával" vagy „kioltásával" (Ef 4,30; 1 Tessz 5,19). Lukácsra megint jellemző, hogy nem elrettentő szavakat, hanem biztatást és ígéretet tesz Jézus beszédének végére. A vallástétel Jézus Krisztusról a Szentlélek ügye. A tanítványnak nem kell az ilyen rendkívüli bizonyságtételre előre készülnie. Nem élhet a mártírkomplexum aggodalmában. Az Istenben bízó ember nyugalmával és higgadtságával kell végeznie azt a szolgálatot, amelyet Jézus reá bízott (12,43). Ha azután számonkérik hitét, akkor nyugodtan bízhatja a Szentlélekre, mit kell mondania. b) A TANÍTVÁNY ÉS A FÖLDI JAVAK 12,13—34. (13) Ezt mondta neki valaki a tömegből: „Mester, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget." (14) ö pedig ezt mondta neki: „Ember, ki rendelt engem fölétek bíróvá vagy osztóvá." (15) Ezt mondta nekik: „Vigyázzatok, és őrizkedjetek a kapzsiságtól, mert ha bőségben él valaki, élete akkor sem javaiból ered." (16) Mondott nekik egy példázatot: „Egy gazdag embernek bőven termett a földje, (17) és így gondolkodott magában: Mit tegyek, mert nincs hova begyűjtenem termésemet? (18) És ezt mondta: Ezt fogom tenni. Lebontatom raktáraimat, és nagyobbakat építek, és begyűjtöm oda minden gabonámat és javaimat, (19) és ezt mondom lelkemnek: Sok jó van neked eltéve sok évre, pihentesd magadat, egyél, igyál, szórakozzál. (20) Ezt mondta neki az Isten: Esztelen, ma éjjel visszakövetelik tőled lelkedet, amit pedig elkészítettél, kié lesz az? (21) így van az, aki magának tartalékol, és nem Isten előtt gazdag." (22) Ezt mondta tanítványainak: „Ezért mondom nektek: ne aggódjatok az életért, hogy mit egyetek, testetekért se, hogy mit öltsetek magatokra,

1 (23) mert az élet nagyobb a tápláléknál, és a test az öltözéknél. (24) Figyeljétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, sem nem aratnak, nincs éléskamrájuk, sem magtáruk, és az Isten táplálja őket: mennyivel különbek vagy208