Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

IV. Jézus úton Jeruzsálem felé

A Miatyánk kérése emlékeztet arra, hogy önmagunkban nem állhatunk meg ebben a harcban, de biztat is arra, hogy Isten szeretetére támaszkodva merjük jóval legyőzni a gonoszt. Barátság és arcátlanság 5—8. Jézus a tanítványok kérésére megadja a közös imádság formáját, de semmiképpen sem akarja erre leszűkíteni imádságos életünket. Ezt bizonyítja az a példázat, amellyel bátor imádkozásra tanít. A példázat képanyagát a mindennapi életből meríti, s éppen a mindennapiságban van bizonyító ereje. Az éjszakai utazás Jézus korában nem volt ritkaság. A későn jött váratlan vendég kínos helyzetbe hozza a vendéglátót, mert nincs mit adnia. Ez azonban nem mentség számára, mert a vendéglátás szent kötelesség. Barátjához fordul kérésével. A három darab kenyér a szokásos étkezési adag egy személyre. Kérésével kellemetlen helyzetbe hozza barátjátA család együtt alszik, a felkelés, a gerendával eltorlaszolt ajtó kinyitása zajt csapna: tekintettel kell lenni a gyermekekre. Mit tesz ez az ember? Nem lehet kétség aziránt, hogy felkel és teljesíti a kérést. Jézus hozzá teszi: ha nem barátságból, akkor az illető arcátlansága miatt. Ezzel az ízes hétköznapisággal szólít fel Jézus arra, hogy merjünk Istenhez fordulni kéréseinkkel. Mert Isten nem ellenségünk, nem is valami közömbös személy, hanem barátunk. Jó barát, meghallgatja imádságunkat: ilyen egyszerűen mondja el az örömhírt Isten szeretetéről. Ha pedig valaki semmiképpen sem akar hinni Isten barátságában, akkor gondoljon arra, hogy az arcátlanságig menő merészség hányszor jár eredménnyel a mindennapi tapasztalat szerint. Jézustól távol áll a fatalizmus. Nem hirdeti az isteni sors változhatatlanságát, és nem követel megtört szívű belenyugvást. A bátor kérés nem értelmetlen, mert Isten hallgat az ilyen imádságra. Ad Szentlelket! 9—13. Lukács tudatos rendező munkájára vall, hogy ezen a helyen közöl a Beszédforrásból egy részletet, amely az imádkozásról szól, és amelyet Máté a Hegyibeszédbe épít bele (Mt 190