Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
IV. Jézus úton Jeruzsálem felé
Mária ugyanis a jó részt választotta, amely nem vétetik el tőle." 2 1: diakonia: általában szolgálat, itt az étkezés előkészítésének teendői. — 2: meris: egy egésznek a része, részesedés, szerep. A jó rész 38—42. Lukácson kívül csak János evangéliuma említi Mária és Márta nevét Lázár feltámasztásával kapcsolatban (Jn 11,1—44). Onnan tudjuk, hogy Betániában, Jeruzsálemhez egészen közel eső kis faluban laktak. Bár Lukács is ismeri ezt a helyet, mégsem említi ebben a történetben (19,29; 24,50). Okát nem tudjuk. Lukács csak azt említi, hogy Jézus úton van Jeruzsálem felé. Evangéliumának ebben a részében az egyes történeteket nem annyira időrendben, mint inkább tárgyi összefüggések szerint csoportosítja. Témája ebben az egész fejezetben Jézus követése, és így kerül az irgalmas samaritánus mellé Mária és Márta története. Az előző a szeretet cselekvését, az utóbbi Jézus beszédének hallgatását hangsúlyozza. Teljesen elfedi a történet értelmét az a népszerű magyarázat, amely szerint a két testvér kétféle lelki alkatot, a tevékenységre és a szemlélődésre hajló típust jeleníti meg. Ha így volna, akkor Jézus részéről nem tudnánk más állásfoglalást elképzelni, mint azt, hogy mindegyiknek igazságot szolgáltat. Jézus azonban egész egyértelműen Mária mellett foglal állást. Ö választotta a jó részt vagy a helyes szerepet. Ez akkor is érvényes, ha meg kell állapítanunk, hogy a régi kéziratok ingadoznak a Mártára vonatkozó szavakban. Négyféle szöveget találunk, s alig lehet teljes biztonsággal megállapítani, melyik a legrégibb. Az első szerint Jézus ezt mondja: „Márta, Márta! Mária választotta a jó részt stb.!" Mivel ennek a szövegnek a ritmusa akadozik, az a benyomásunk, hogy egy teljesebb szöveg rövidítéséből adódott. Feltehetően azért törölték a Mártára vonatkozó részt, mert nehézséget okozott az értelmezése. A többi három szövegtípus így kezdődik: „Márta, Márta, aggódol és gyötrőd magadat sok mindenért." Ezután eltérnek abban, hogy mire van szükség: a) „...de kevésre van szükség." Ez azt jelentené, hogy Jézus szerint Márta a vendéglátás szokásainak hódolva túlságosan sokat töri magát, pedig kevés is elég volna, b) „ ... de egyre van szükség." En183
