Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

az Emberfia szenvedéséről szól. Az apokrif irodalomban az Emberfia mint isteni lény az utolsó ítélettel kapcsolatban jelenik meg, de nincs szó szenvedéséről és haláláról. Ez a zsidóság számára lehetetlen gondolat, mert a halál büntetés és vezeklés a bűnökért. Viszont Jézus az Emberfia isteni hatalma mellett szenvedéséről és haláláról is szól, bizonyára Ézsaiás 53 nyomán. A szövegben szereplő „megvettetnie" és „sokat szenvednie" kifejezések bizonyára innen származnak. Eddigi ismereteink szerint Jézus volt az, aki ilyen módon egyesítette és megvalósította az Emberfia és az Űr Szenvedő Szolgája ótestámentomi reménységét. Ez a sajátos messiás-kép volt új, érthetetlen és megbotránkoztató. De ebben fejeződik ki az evangélium lényege: az ítéletre eljövendő Emberfia maga szenved és hal meg az ítéletre méltó emberért. Követőinek útja 23—27. Jézus követőinek útja nem lehet más, mint az övé. Amilyen a mester sorsa, olyan a tanítványé. Teológiai nyelven ezt úgy fejezzük ki, hogy Jézus krisztológiájából következik etikája. Két képpel szemlélteti Jézus ezt az etikát: a követés és a kereszthordozás képével. Ahogyan kortársai sokszor láthatták, hogy a halálra ítéltek maguk vitték keresztjüket vezérükkel az élen, úgy kell a tanítványnak is követnie Jézust. A kereszt felvétele azonban nem a mártírságot jelenti, ahogyan ezt Lukács a „mindennap" kifejezéssel világossá teszi. A kereszthordozás az olyan élet bizonyságtétele, amelyet az önmegtagadás jellemez. Az önmegtagadás azonban nem jelenti a világtól elvonuló aszkézist, hanem felszabadulást önmagunktól és felszabadulást embertársaink számára. Jézus ezt olyan közmondásszerű tétellel igazolja, amely már előtte is ismeretes volt, és az emberi lét isteni rendjét fejezi ki: Aki önmagának él, az önmagát is elveszti. Jézus ezt a mondást még kimélyíti azzal, hogy aki őmiatta veszti el önmagát, az megmentette magát. Így értjük: aki azért veszti el önmagát, hogy Jézust kövesse, és az ő útján járva szolgáljon szeretettel, az megnyerte az életet a szó teljes értelmében. Jézus a kérdést a nyereség oldaláról is megvilágítja. Felrémlik a messiási világuralom eszméje: az egész világ megszerzése. Jézus körül a tanítványok gondolhattak erre. Mit ér ez annak, aki 157