Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
Bevezetés
toli kor minden jelentős személyiségével. Mindez alkalmassá tette őt arra, hogy megírja evangéliumát és a Cselekedetek könyvét, együttvéve az első egyháztörténeti müvet. 2. LUKÁCS FORRÄSAI A szerző műhelye Eddig Lukácsról, mint szerzőről beszéltünk. Ennek a szónak a tartalmát azonban most közelebbről meg kell határoznunk, mert ebben az esetben nem olyan alkotó íróról van szó, mint egy regénynél vagy egy tudományos értekezésnél. Az evangélium értékmérője nem elsősorban az egyéni eredetiség, hanem a történeti hűség és igazság. Maga Lukács is így tekint munkájára az evangélium bevezető soraiban. Nem volt Jézus tanítványa, nem volt szem- és fültanúja annak, amit az evangéliumban leírt. Forrásokra támaszkodik, de ő maga is utána járt mindennek gondosan, és így végső soron a szem- és fültanú apostolokra vezeti vissza értesüléseit. Cs 21,1 szerint valóban találkozott Jeruzsálemben Jakabbal, az Úr testvérével, és míg Pál fogságban volt, kapcsolatot kereshetett az első nemzedék még élő tagjaival. Biztosan élt még ezek közül Péter és János, bár ezek akkor nem lehettek Jeruzsálemben. Írott forrásairól még kevesebbet tudunk. Az evangélium elején említi, hogy előtte mások már próbálkoztak evangélium írásával. Az Újszövetségen kívül töredékesen ismerünk több mint 50 apokrif evangéliumot, de ezek mind később keletkeztek. Ezért Lukács forrásaira, valamint gyűjtő és összegező munkájára kizárólag a négy kanonikus evangélium szövegének összehasonlításával és elemzésével következtethetünk. Ennek eredményét összefoglalva következőképpen rekonstruálhatjuk munkáját: 1. Ismerte Márk evangéliumát, és majdnem teljes egészében beledolgozta evangéliumába. 2. Használta az ún. Beszédforrást, amelyből Máté is merít. 3. Evangéliumának többi része, mégpedig majdnem fele az ún. külön anyag, amely a többi evangéliumban nem található, és ezért vitatott kérdés az, hogy ezt milyen forrásból vagy forrásokból merítette. Pontosabb képet akkor kapunk Lukács munkájáról, ha sorra vesszük forrásait, és megfigyeljük azok feldolgozásának módját. 13