Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

nak, mások Illésnek, mások pedig azt. hogy feltámadt egy próféta a régiek közül." (20) így szólt hozzájuk: „Ti pedig kinek mondotok engem?" Péter így felelt: „Az Isten Krisztusának."

1 (21) Ö pedig rájuk szólt, és meghagyta, hogy senkinek se mondják ezt, (22) mondván, hogy „kell az Emberfiának sokat szenvednie, és megvettetnie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, és megöletnie, és harmadnapon feltámadnia".

2 (23) Ezt mondta mindenkinek: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, és vegye fel keresztjét mindennap, és kövessen. (24) Mert aki meg akarja menteni lelkét, az elveszti, aki pedig elveszti lelkét énmiattam, az megmenti.

; (25) Mert milyen nyeresége van annak az embernek, aki megszerzi az egész világot, önmagát pedig elveszti, vagy kárt szenved?'

1 (26) Mert aki szégyell engem és az én igéimet, azt az Emberfia szégyelleni fogja, amikor eljön abban a dicsőségben, amely az övé és az Atyáé és a szent angyaloké. (27) Bizony mondom nektek, hogy vannak némelyek az itt állók közül, akik nem ízlelnek halált, amíg meg nem látják az Isten országát."

5 . 1: Az Isten Krisztusa: Lukácsra jellemző kifejezés. — 2: A mondat bevezetése: eipon hoti nem igazolja H. Conzelmann-nak azt a magyarázatát, hogy Lukácsnál a Márk-féle messiási titok helyébe lép a szenvedési titok. Lukács szövege klasszikusabb fűzéssel ugyanazt mondja, amit Márk, hogy ti. azért nem mondhatták Jézust Krisztusnak, mert meg kell halnia, és fel kell támadnia, és csak így tűnik ki. hogy ő milyen messiás. — 3: psyche: lélek, Lukács olvasói így értették; Jézus talán a nafsa kifejezést használja, amely a lelket, mint az emberi élet hordozóját és az ember énjét jelenti; ennek megfelelően találjuk a következő versben az „önmagát" szót. — 4: zemiotheis: kárt szenved, vagy büntetést, esetleg pénzbüntetést kap: így az ítéletre utal. — 5: Ez a mondat sok fejtörést okozott. A következetes eszhatológiai irányzat erre építi azt a feltevést, hogy Jézus csalódott, amikor egészen közelre várta az Isten országa megjelenését. A párhuzamos helyek összehasonlítása mutatja, hogy az őskeresztyénség formálta a szöveget (Mk 9,1; Mt 16,18). A harmadik század óta arra magyarázták, hogy némelyek meglátják Jézus dicsőségét, amelyről a következő szakasz szól. Jézus útja 18—22. Valamennyi evangélium szerint fordulóponthoz érkezett Jézus földi működése, amikor tanítványai vallást tesznek róla mint Krisztusról. Lukács ezt is Márk nyomán mondja el, de a kenyércsoda után kihagy két fejezetet Márk evangé15