Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

Felkészült tanítvány 39—40. Jézus kiválasztotta tanítványait, és ezzel az a kísértés járt, hogy magukat a népnél különbnek tartsák. Hasonló kísértésnek volt kitéve Izráel is: választottságuk tudatában a többi nép fölé helyezték magukat. Dicsekedtek azzal, hogy egyedül Izráel ismeri az igaz Istent, egyedül ő ismeri a törvényt, tudja mi a jó és mi a rossz, vezetője a vakoknak, világossága a sötétségben járóknak, nevelője a tudatlanoknak és tanítója a kiskorúaknak (Rm 2.17-—20). Jézus eredetileg valószínűleg hozzájuk intézte szavait a vakok vezetéséről, akik a többi vakot is árokba viszik (Mt 15,14). Lukács szerint azonban Jézusnak ez a szava a tanítványokra is vonatkozik, ha nem nyílik meg szemük azon, amit Jézustól hallanak és látnak. Jézus tanítványainak tehát fel kell készülniük arra a szolgálatra, amit Jézus bíz rájuk. Erre figyelmeztet a közmondásszerű ige a tanítvány és a tanító viszonyáról. Ezt a jézusi igét is másképp érti Lukács, mint Máté. Mt 10,24 szerint Jézus ezzel a hasonlattal a tanító és a tanítvány sorsközösségét világítja meg: ha Jézussal szembehelyezkedtek a farizeusok és az írástudók, akkor ők sem várhatnak jobbat. Lukács viszont úgy magyarázza Jézus mondását, hogy ha a tanítvány teljesen felkészült a szolgálatra, akkor olyannak kell lennie, mint Jézusnak, vagyis meg kell tanulnia, hogy ítélkezés és uralkodás vágya nélkül szolgáljon az embereknek. Lukács megértette, hogy azok a szavak, amelyekkel Jézus elítélte a zsidóság önhittségét érvényes a tanítványokra és az egyházra is. Az egyház akkor készült fel arra, hogy elvégezze felelős feladatát a világban, ha megtanulja, hogy úgy kell élnie és szolgálnia a világban, ahogyan azt Jézusnál látta. De akkor is Jézus marad a tanító! Testvéri intés 41—42. Jézus tanítványa csak úgy végezheti el feladatát a világban, hogy hirdeti Isten akaratát. Ez pedig nemcsak megmutatja a helyeset és a jót, hanem meg is ítéli a bűnt és a gonoszságot. Az igehirdetőt azonban emiatt az a „foglalkozási betegség" fenyegeti, hogy hirdeti az igét mindenkinek, csak magára nem vonatkoztatja. Miközben meginti testvérét, meg122