Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

mindenkinek saját érdekében ajánlja, igyekezzék minél enyhébb mértéket alkalmazni. Szerinte csak két mérték van: az ítélet és a könyörület, ahogyan az előző versekben is két lehetőségről beszél: elítélésről és szabadonbocsátásról. Két lehetőség van csak: vagy a jogosság és az igazság mértékével ítélünk, és akkor Isten is így ítél meg minket, vagy könyörülettel mérünk embertársainknak, és akkor Isten „jól megnyomott, megrázott és megtetézett mértékkel", vagyis még nagyobb kegyelemmel mér nekünk. Aki pedig Isten könyőrületéből él, az nem nézhet embertársára sem másként, mint könyőrülettel. Lásd a Miatyánk ötödik kérését a megbocsátásról és Jézus példázatát a gonosz szolgáról! (Mt 6,12. 11. 15; 18,21—35.) c) A TANÍTVÁNY felelőssége 6,39—46. (39) Mondott nekik egy példázatot is: „Vajon tud-e vak vakot vezetni? Ugye mindketten gödörbe esnek! (40) A tanítvány nincs mestere felett: ha egészen felkészült, akkor olyan lesz, mint a mestere." (41) „Miért nézegeted a szilánkot, amely testvéred szemében van, a gerendát pedig, amely saját szemedben van, nem veszed észre? (42) Hogyan tudod azt mondani testvérednek: Testvér, hadd vessem ki a szilánkot, amely szemedben van! — amikor magad a szemedben levő gerendát nem látod? Képmutató, vesd ki először a gerendát szemedből, és akkor láss hozzá, hogy kivesd a szilánkot testvéred szeméből!" (43) „Mert nem jó fa a rossz gyümölcsöt termő, viszont nem rossz fa a jó gyümölcsöt termő. (44) Mert minden fa a gyümölcséről ismerhető meg. Mert tövises iglicről nem szednek fügét, földi szederről nem szüretelnek szőlőt.

1 (45) A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz a gonoszból hozza elő a gonoszt: mert szíve csordultából szól a szája. (46) De miért mondjátok nekem: Uram, Uram! és nem teszitek, amit mondok?" 1: akantha: tövises növény leginkább ononis spinosa: tövises iglic, elhanyagolt legelőkön nálunk is gyakori; batos: tövises bokor: csipkebokor vagy földiszeder. 121