Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Az idegen népek Isten látókörében 25:15—38 és 46—51

BÁBEL ELLEN 50—51. fejezetek Sésak (25:26), azaz Bábel királyának is ki kell innia a harag serlegét. Mert Isten felhasználja ugyan ennek a világhatalomnak a katonai erejét, hogy ítéletét sorra végrehajtsa a népeken, de ez az eszköz^szerep nem óvja meg Bábelt attól, hogy rá is kiöntse Isten haragjának mérgét. Hiszen erőszak és hatalomvágy, gőg és elbizakodottság jellemzi ennek a nagyhatalomnak minden mozdulatát. A prófécia szerzőjével kapcsolatban már régen kétségek merültek fel (vö. Budde, Jahrbuch für deutsche Theologie, 1878. 428kk és 529kk lapok). Jeremiás próféta számolt ugyan azzal, hogy a babilóniai világbirodalom is elmúlik (vö. 27:7, 29:10), hogy a fogságba került választott nép visszatér majd hazájába (vö. 3:14.18, 24:6, 29:10.32), de ez a két fejezet olyan szempontokat érvényesít, amelyek idegenek Jeremiás próféta szemléletétől. Ezek a szempontok a következők: 1. Jeruzsálem és a templom pusztulása, valamint a nép fogságba vitele már befejezett tény ezekben a fejezetekben (51:11.51). — 2. Bábel eleste küszöbön áll (50:27kk, 51:13.33.46) és a fogságban levőket arra szólítja fel, hogy meneküljenek a fenyegetett városból (50:8, 51:6.45.50). Márpedig Bábel eleste 538-ban következett be, amikor Jeremiás már régen nem élt. — 3. Bábel és Nebúkadreccar egészen más megvilágításba kerülnek ebben a próféciában, mint egyébként Jeremiás könyvében. Jeremiás próféta szerint Bábel Isten eszköze, Nebúkadreccar pedig a „szolgája", aki előtt meg kell hajolniok a népeknek, mert Isten úgy akarja (vö. 27:6, 43:10). Isten megbízásából hajtja végre az ítéletet az engedetlen népeken, magán Júdán is. Ezzel szemben ebben a próféciában azért kell elbuknia a babilóniai világbirodalomnak, mert jogtalanságot követett el az Isten népén (51:35) és „kikezdett az ŰRral" (50:24). Jeremiás könyvében nincs utalás arra, hogy a próféta felfogása Bábéira vonatkozólag közben megváltozott volna. Ezért mindezek alapján egy későbbi szerzőtől kell származtatnunk ezt a két fejezetet. Legkorábban talán 538 körül kellett 60