Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Az idegen népek Isten látókörében 25:15—38 és 46—51

DAMASZKUSZ ELLEN 49:23—27 23 Damaszkuszról. Megszégyenült Hamát

1 és Árpád,

2 mert rossz hírt hallottak. Remegnek, mint a háborgó tenger, mely nem tud megnyugodni. 24 Erőtlen Damaszkusz, futásra készült, rémület ragadta meg, szorongás és fájdalmak fogták el,

3 mint a szülő asszonyt. 25 Miért is nem hagyták el a dicső várost,'· örömöm városát? 26 Ezért elesnek ifjai

5 a tereken és a harcosok mind elvesznek azon a napon, — így szól a Seregek URa. 27 Tüzet vetek Damaszkusz várfalára és megemészti Ben-Hadád tornyos házait.

6 1 Arám városállam az Orontes mentén (Ám 6:2-ben Hamat Rabba) a hettiták fővárosa volt. 720-ban Szargón leigázta. A hellénista korban Epiphanesz, ma Hama. Mindig virágzó város volt. Az ma is. — 2 Arám városállam Észak-Szíriában. Ma teli Erfad, néhány km-re északra Aleppó mellett (vö. Ezs 10:9). — 3 Vö. 4:31, 6:24, 30:6, 48:41, És 13:8. — 4. Az arabok ma ilyen jelzőkkel illetik: „Paradicsom", „Kelet gyöngye", „Kelet szemefénye". Vö. „Arám szeme": Zak 9:1. — 5 Vö. 50:30, 51:4. „a tereken" szavakat sok magyarázó betoldásnak veszi. — 6 Vö. Ám 1:4. Damaszkusz a Szír puszta szélén gazdag oázisos területen fekszik és ezért igen fontos kereskedelmi góc volt (Ez 27:18). 732-ben az asszír birodalomhoz csatolták (És 10:9), tehát elveszítette függetlenségét. Az asszír birodalom összeomlása után Nékó fáraó kezébe került (2Kir 23:33, 24:7), majd az újbabilóniai birodalom tartozéka lett. Ez persze nem történt meg minden ellenállás nélkül és ezért hangozhatott el Jeremiás jövendölése 605ben Damaszkusz elestéről. A legtöbb magyarázó nem tartja eredeti jeremiási jövendölés53