Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Az idegen népek Isten látókörében 25:15—38 és 46—51

a versekben is, hogy nem a „pusztító" cselekszik, hanem vele és általa Izráel Istene küldi a pusztulást Móábra. A most következő versek nem mondanak semmi újat az eddigiekhez képest. A 14—17. versekben a móábi katonák hencegését pellengérezi ki a próféta, akik nemcsak fellegváraikban, hanem személyes bátorságukban is bizakodtak, hiszen eddig nem kerülhetett sor arra, hogy ezt a vitézségüket kipróbálják. A mostani próbán azután elhullanak, csúfosan megbuknak Móáb válogatott katonái. Móáb végleges pusztulása már olyan közel van, hogy a szerző Móáb szomszédait és távoli rokonait is felszólítja, hogy mondják el fölötte a gyászbeszédet. Az „erős bot" és a „díszes jogar", tehát Móáb politikai hatalma és önállósága megpecsételődött. MÓÁB NYOMORÚSÁGA (18—25 . 28.) De nemcsak a részvét hangja szólal meg a pusztulás láttán, hanem a kárörvendezés szava is. Díbón, a királyi város falai alatt áll az ellenséges haderő és az egész országot jelképező főváros kapitulálni kényszerül. Ezzel az egész Síkság az ellenség kezére kerül és megindulhat a támadás az Arnóntól délre eső országrész ellen. Aróér lakosai ellepik az északra vivő utakat, ahol hamarosan feltűnnek a Dibónból menekülő férfiak és nők, közölve a kérdezőkkel a kilátástalan helyzetet: Minden elveszett! Vége Móáb hatalmának (a szarv és kar az erő és hatalom szimbólumai!), az ellenséget az Arnón folyó sem tudja feltartóztatni s ezért a déli területek lakosságának is a pusztába kell menekülnie és a vadgalambot kell utánoznia, amely a sziklahasadékok megközelíthetetlen falára rakja fészkét. A 21—24. versekben prózában írt felsorolását kapjuk több helységnek. Ez a lista nem származik Jeremiástól, hanem későbbi toldalék a katasztrófa nagyságának fokozására. MÓÁB SZÉGYENE (26—27) Ez a két prózában írt vers nem illik bele Jeremiás próféta gondolatmenetébe és ezért későbbi toldaléknak minősítendő. Már maga az is kérdés, hogy kit szólítanak meg ezek a versek. A fel39