Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Az idegen népek Isten látókörében 25:15—38 és 46—51

mert fölvonult ellened Móáb a pusztító, lerombolva erődített városaidat. 19 Allj ki az útra, nézz körül Aróér

2

1 lakosa, kérdezd a futót és menekülőt: „Mondd, mi történt?" 20 Megszégyenült Móáb, bizony összetört, jajgassatok és kiáltsatok, mondjátok el az Arnón mellett,

22 hogy elpusztult Móáb! 21 Eljött az ítélet a sík földre: Hólónra,

2

3 Jahcára

2

4 és Méfáatra,

2

5 22 Díbónra, Nebóra és Bét-Diblataimra,

2

ü 23 Kirjátaimra, Bét-Gámúlra

2

7 és Bét-Meónra,

2

8 24 Kerijjótra,

2

9 Bocrára

3

0 és Móáb országának minden városára közel és távol.

3

1 25 Letörték Móáb szarvát

32 és karját összezúzták, — így szól az ŰR. 26 Részegítsétek le,

3

3 mert felfuvalkodott az ŰR ellen, tenyereljen bele Móáb a maga okádásába és legyen nevetségessé maga is! 27 Nem volt-e nevetséges előtted Izráel? Vagy a tolvajok között kapták-e rajta,

3

4 hogy a fejedet csóváltad, valahányszor beszéltél róla? 28 Hagyjátok el a városokat és lakjatok a kősziklán, Móáb lakosai! Legyetek olyanok, mint a galamb, amely a szakadék nyílásán túl fészkel!

3

5 29 Hallottunk Móáb kevélységéről,

3

6 hogy igen kevély, büszkeségéről és kevélységéről, gőgjéről és elbizakodott szívéről. 30 Ismerem dühöngését — így szól az ŰR, üres hencegését és hogy helytelen a tette. 32