Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Gedalja helytartó és halála 40:7—41:18

amíg ment, egyre sírt. És amikor összetalálkoztak, ezt mondta nekik: Jertek el Gedaljáhúhoz, Ahíkám fiához! 7 De amint a város közepébe értek, lemészárolta őket Jísmáél, Netanjá fia és a ciszternába dobta, ő meg a vele levő emberek. 8 De akadt tíz olyan ember, akik azt mondták Jísmáélnek: Ne ölj meg bennünket, mert elrejtett kincsünk van a mezőn: Búza és árpa, olaj és méz. Erre abbahagyta és nem ölte meg őket társaikkal együtt. 9 Az a ciszterna pedig, amelybe beledobta Jísmáél azoknak az embereknek a holttestét, akiket levágott, mert Gedaljáhúval tartottak, az volt, amelyet Aszá király készíttetett, amikor Básá, Izráel királya megtámadta.

8 Ezt töltötte meg Jísmáél, Netanjáhú fia a leöltekkel. 10 Azután foglyul vitte Jísmáél a nép egész maradékát, amely Micpában volt, a király leányait

9 és az egész népet, amely Micpában maradt és akiket Nebúzaradán testőrparancsnok Gedaljáhúra, Ahíkán fiára bízott, — foglyul vitte őket Jismáél, Netanjáhú fia és elindult, hogy átmenjen az ammóni althoz.

1

0 11 Amikor meghallotta Jóhánán, Káréah fia és a hadsereg összes tisztjei, akik vele voltak, mindazt a rosszat, amit Jísmáél, Netanjáhú fia elkövetett, 12 magukkal vitték összes embereiket és elindultak, hogy megütközzenek Jxsmáéllel, Netanjá fiával. Rá is találtak a nagy víznél,

1

1 amely Gíbeonnál van. 13 Amikor a Jísmáéllel levő egész nép megpillantotta Jóhánánt, Káréah fiát és a hadsereg vele levő összes tisztjeit, megörültek. 14 És megfordult az egész nép, amelyet Jísmáél foglyul vitt Micpából és visszamentek Jóhánánhoz, Káréah fiához. 15 Jísmáél, Netanjáhú fia pedig nyolc emberrel elmenekült Jóhánán elől és az ammóniákhoz menekült. 16 Jóhánán, Káréah fia, a hadsereg vele levő összes tisztjeivel magához vette a Micpából való nép egész maradékát, amelyet visszaszerzett Jísmáéltől, Netanjá fiától, miután ez levágta Gedalját, Ahíkám fiát, a vitézeket, a harcosokat, az asszonynépet családostul, az udvari embereket,

1

2 akiket visszahozott Gíbeonból. 17 Menet közben letelepedtek Gérút Kímhámnál,

1

3 Betlehem mellett, azzal a szándékkal, hogy majd Egyiptomba mennek 18 a káldok elől. Mert féltek tőlük, mióta Jísmáél, Netanjá fia levágta Gedaljáhút, Ahíkám fiát, akit a babilóniai király tett az ország helytartójává. 213-