Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Jeruzsálem elesik 39:1—40:6

nek a vezetőit kivégzik. Öt magát megvakítják és megláncolva Babilóniába deportálják. Egy hónappal később a káldok lerombolják a város falait, a királyi palotát, a templomot, a várost pedig felgyújtják. A megmaradt lakosságot és a babilóniaiakhoz átpártoltakat Babilóniába deportálják. Csak a nincsteleneket hagyják otthon. Kiosztják köztük a földet, hogy így megnyerjék őket az új uraknak. Ezzel beteljesedett az a prófécia is, hogy a föld és házak mások kezébe kerülnek (6:12). Ezen a helyen csak azért mondja el Báruk igen röviden Jeruzsálem elfoglalását (a tudósításba később néhány adatot beleírtak), hogy megmutassa: milyen pontosan és milyen borzalmas körülmények között teljesedtek be Jeremiás jövendölései (37:7kk. 37:17, 38:2k, 38:17k). Hiábavalónak bizonyult a védők minden bátorsága, hiába akarta Cedékiás legalább a puszta életét menteni. Bebizonyosodott, hogy az élő Isten kezéből senki sem tud elmenekülni (vö. Ám 9:lkk, Zs 139:7kk). Jeremiást szabadon bocsátják (39:11—14). Jeremiás fogolyként a királyi palota börtönének udvarán tartózkodik, amikor az ostromló csapatok betörnek a városba (38:28). Nincs okunk kételkedni abban, hogy maga Nebúkadreccar akarta megkímélni Jeremiás életét. Hiszen a babilóniai sereghez átmenekült júdabeliek, illetve jeruzsálemiek minden bizonnyal elmondták, hogy mi történt Jeremiással és milyen politikai álláspontot képviselt az ostrom történelmi óráiban. Még Jeruzsálem elfoglalása előtt azt a parancsot kapja tőle Nebúzaradán testőrparancsnok, hogy tartsa szemmel Jeremiást, bocsássa szabadon és teljesítse minden kívánságát (11. v.). Jeruzsálem elfoglalása tehát a szabadságot jelentette a prófétának. Sajnos, a szöveg eléggé zavarossá vált a későbbi betoldások következtében az 52. fejezetből és ezért kb. így lehet rekonstruálnunk a tényleges helyzetet. Jeruzsálem elfoglalása után Jeremiást kihozzák a börtön udvaráról és szabadon bocsátják. Amikor azonban összeterelik a megmaradt lakosságot, hogy Babilóniába deportálják, a babilóniai katonák Jeremiást és Bárukot is elfogják és besorolják a deportáltak közé. Annál is inkább lehetséges volt ez, mert a katonák nem ismerték Jeremiást és Bárukot, ő pedig nem tudta megértetni magát a babilóniai katonákkal. 14 Jeremiás II. 209