Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

A könyvtekercs 36:1—52

szagatták meg, sem a király, sem udvari emberei, akik hallották mindezeket. 25 Pedig Elnátán, Delájáhú és Gemarjáhú kérlelték is a királyt, hogy ne égesse el a tekercset. De nem hallgatott rájuk. 26 Sőt megparancsolta a király Jerahmeél királyfinak, Serájáhúnak, Azriél fiának és Selemjáhúnak, Abdeél fiának, hogy fogják el Báruk írnokot és Jeremiás prófétát. De az ÜR elrejtette őket.

0 27 Majd ezt az igét kapta Jeremiás azután, hogy a király elégette a tekercset és az igéket, melyeket Báruk Jeremiás diktálása után írt le. 28 Végy magadnak újra egy tekercset és írd rá az előbbi igéket mind, amelyek az előző tekercsen voltak, amelyet elégetett Jehójákím, Júda kiárlya. 29 Jehójákím júdai királynak pedig ezt mondd: így szól az ÜR: Te elégetted azt a tekercset ezt mondván: Miért írtál rá ilyeneket? Bizonyosan eljön a babilóniai király, elpusztítja ezt az országot és véget vet benne embernek és állatnak. 30 Azért így szól az ÜR Jehójákím júdai király ellen: Nem fog utódja Dávid királyi székébe ülni. A holttestét kidobják s nappal a hőségen, éjjel a fagyon lesz. 31 Meglátogatom őt és utódját, meg udvari embereit a bűnükért. Elhozom rájuk, Jeruzsálem lakosaira és Júda férfiaira mindazt a rosszat, amit megígértem nekik, mert nem hallgattak meg. 32 Jeremiás tehát vett egy másik tekercset, odaadta Báruk írnoknak, Nérijjáhú fiának és ő felírta arra Jeremiás diktálása után annak a könyvnek minden igéjét, amelyet Jehójákím júdai király elégetett. Sőt még sok más hasonló ige is került bele. 1 30:2, És 8:1, Ez 2:9, Zak 5:1. — 2 32:12, 45:1. — 3 Jeremiás emlékezetből vagy saját korábbi följegyzései alapján diktált Báruknak, vö. 30:2, És 30:8. — 4 604 decemberéről van szó, vö. 22. v. — 5 Rendszeresített ünnepek tehát nem voltak még akkor, hanem akkor hirdették meg pl. a böjtöt, ha valamilyen veszély volt. Talán a korai eső elmaradása, vagy a háború miatt tartották most fontosnak a böjt meghirdetését, vö. 14:12. Egy ilyen rendkívüli böjt hatalmas tömegeket mozgatott meg a városban és a templomnál, vö. Jóéi 1:14, 2:15, 2Krón 20:3k. — 6 26:10. Báruk vagy ült vagy állt a cella nyitott ajtajában, vö. 35:2, a hallgatók pedig a templomudvarban állnak. — 7 Nem kőre vagy agyagra véste tehát, mint az egészen régi időben, hanem papirusra írta tintával. A tinta korom, víz és enyv keveréke volt. A tollat nádból készítették. A tekercset oszloponként írták tele, miután a papirus-szalagokat egymáshoz ragasztották. —· 8 A király 185-