Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

A rekabiták 35:1—19

hogy ez a megjelölés prófétát akar-e mondani, vagy pedig csodatévő képességekkel megáldott embert jelent?! Valószínűleg voltak olyan szent öregek a régi időben is, akik a templom mellett laktak, hogy egészen Istennek szentelhessék magukat (vö. Lk 2:37). Itt a cellában borral kínálja a próféta a közösség tagjait. Jeremiás komolyan teszi ezt, bár tudja, hogy mi lesz a rekabiták válasza. Neki azonban éppen erre van szüksége ebben a pillanatban: a nagy nyilvánosság előtt kell kitudódnia, hogy milyen hűségesek a rekabiták ősükhöz és tanításához. Jónádáb ősük előírásaira hivatkozva kivétel nélkül mindegyik visszautasítja a bort és közben nem feledkeznek meg arról sem, hogy felsorolják az alapító ős parancsolatait (9. v.). A nép engedetlensége (35:12—17). A templom udvarán összegyűlt nép szenzációt vár és ehelyett komoly tanítást kap a prófétától. Szívleljék meg a rekabiták példáját! Ök évszázadokon át hívek maradtak azokhoz az emberi parancsolatokhoz és előírásokhoz, amiket a szekta őse meghagyott nekik. Mennyivel inkább kellene a választott népnek híven ragaszkodnia az emberin fölül álló isteni parancsolatokhoz! Az összehasonlítás megszégyeníti a népet. Ismételt intelmek és isteni ígéretek ellenére maradtak engedetlenek, sőt más istenek után szaladgálnak. A nép csak egy dologban maradt hű önmagához: a hűtlenségben Isten iránt. Bár ismételten tanította Isten a népet prófétái által (14. v.), mégis semmibe veszi ma is az élő Isten parancsolatait és ezért nem érdemel mást, mint hogy „elárassza" Isten mindazzal a rosszal, amit kilátásba helyezett a további hűtlenség esetére. ígéret a rekabitáknak (35:18—19). Az Isten népéhez intézett figyelmeztetést követi az ígéret a rekabitáknak. Isten elismeri, hogy a rekabiták engedelmeskedtek ősük parancsolatainak és hívek maradtak saját közösségük eredeti célkitűzéseihez. Ezért azt az ígéretet kapják, hogy sokáig megmaradnak Isten szolgálatában. Izráel népének mostani állami léte megszűnik (17. v.), de ez a szekta a távoli jövőben is létezni fog és szolgálja Istent. Jeremiásnak ez a jövendölése úgy látszik be is teljesedett, mert IKrón 2:55 arról tanúskodik, hogy a Krónikák írója korában a rekabiták még ismertek voltak. A Neh 3:14-ben említett Malkijja ben Rékáb nem valószínű, hogy rekabita volt, hiszen 182-