Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Az anatóti földvásárlás 32:1—44

A felirathoz (1. ν.) egy helyzetleírás (2—5) kapcsolódik, amely­ben elmondja röviden a szöveg átdolgozója, hogy mit kell tud­nunk a helyzet megértéséhez. Jeremiás fogságban van. Azért fogták el, mert amikor talán éppen ennek a földügynek az el­intézése végett elhagyta a várost, azzal gyanúsították meg, hogy át akar pártolni az ellenséghez. Az ítéletet és pusztulást hirdető próféciáival gyűlöletessé tette magát Jeremiás a fanatikus hábo­rúspártiak szemében és mindent elkövettek, hogy el tegyék láb alól, vagy pedig „kivonják a forgalomból". Defetistának minő­sítették, aki megbénítja prófétálásával a védőseregek harci ked­vét. A 37. és 38. fejezetben leírta Báruk, hogy milyen életve­szélybe került emiatt a próféta. Ebben a reménytelen helyzetben tehát, amikor mindenki csak a végre gondolt Jeruzsálemben, látogatója érkezik Jeremiásnak a börtön udvarába. Anatóti unokatestvére Hanamél keresi föl, akinek a látogatásáról és jöttének céljáról előzőleg már tudomást szerez Jeremiás isteni kijelentés alapján. Hanamélnek valamilyen okból el kellett adnia egy darab földet a családi birtokból. Hogy miért, azt nem mondja el az elbeszélő. Az izráeli jognak meg­felelően Jeremiásnak ajánlja fel a vételt. Régi szokás volt ugyan­is Izráelben, hogy a családi birtoknak csorbítatlanul a család tulajdonában kellett maradnia. Ha elszegényedés vagy halál­eset miatt el kellett adnia a családi birtokot, vagy annak egy részét, akkor a legközelebbi rokonnak kellett megvennie, illetve elővételi (kiváltási) joga volt (vö. Lev 25:24.25.32). Hasonló esettel van dolgunk Ruth könyvében is (4:4), csak ott a családi tulajdon visszavásárlásáról van szó, itt pedig az elővételi jog érvényesítéséről. Jeremiás él ezzel a joggal, miután előzőleg Isten már meg­mondta neki, hogy miről van itt szó. Megvásárolja a szántóföl­det és az adásvételi szerződést is elkészítik annak rendje-módja szerint. Az ilyen okmányokat jól ismerjük az ásatások alapján, Elefantine-ban 4 db ilyen okmányt is találtak cserépedényben, amelyek több mint 2000 esztendő múlva is szinte teljesen sértet­lenek voltak. Az adásvételi szerződést duplán készítették el. A tekercs mindkét oldalára ráírták a szerződés szövegét, majd a közepéig föltekerték. A közepén lyukon áthúzott zsinórral át­kötötték és lepecsételték. A tekercs másik felét pedig, amelyen szintén rajta volt a szerződés szövege, csak lazán csavarták föl 160-

Next

/
Thumbnails
Contents